A könyv kulcsfogalmai ábécésorrendben. Az idegen alak első előfordulásnál a szövegben is szerepel; itt a magyar, az angol és – ahol releváns – a helyi nyelvi megfelelő áll. A meghatározások rövidek, a vitatott fogalmaknál a fejezetek adják a részletes tárgyalást.
| Fogalom | Angol | Helyi / eredeti alak | Meghatározás |
|---|---|---|---|
| AVNOJ | Anti-Fascist Council for the National Liberation of Yugoslavia | Antifašističko vijeće narodnog oslobođenja Jugoslavije | A jugoszláv partizánok 1942–1945 közötti politikai képviselete; a szocialista Jugoszlávia föderatív alapját fektette le. |
| balkanizáció | Balkanization | — | A régió politikai széttagolódására utaló, gyakran pejoratív fogalom; a birodalmi és nyugati diskurzusokban a „széttöredezettség” szinonimája. |
| bánság / bán | banate / ban | banovina / ban | Horvátország és más délszláv területek történelmi közigazgatási egysége, illetve annak élén álló királyi helytartója. |
| csetnik | Chetnik | četnik | A második világháború idején a szerb nacionalista ellenállás (Dragoljub Mihailović mozgalma) tagja; a partizánokkal és a megszállókkal való viszonya vitatott. |
| csiftlik | chiftlik | çiftlik | Az oszmán birodalomban a nagybirtok jellegű gazdaság; a Balkánon a 18–19. századi társadalmi feszültségek egyik forrása. |
| devshirme | devshirme | devşirme | Az oszmán állam „fiúszedési” rendszere: keresztény fiúk begyűjtése és kiképzése katonai vagy hivatalnoki szolgálatra. |
| fanarióta | Phanariot | Phanariótis | Konstantinápoly fanari negyedének görög elitje; az oszmán igazgatásban és a dunai fejedelemségekben betöltött szerepéről ismert. |
| hajdú | hajduk | hajduk / хайдутин | A 16–19. századi oszmánellenes, gyakran rablóbanda-jellegű szabad harcosok a Balkánon; a nemzeti hősi narratives része. |
| Holocaust / Shoah | Holocaust / Shoah | Holocaust / Shoah | A náci Németország és szövetségesei által elkövetett zsidó népirtás; a Balkánon a német megszállás, az NDH és a bolgár megszállt területek érintettek. |
| iltizám | tax farming | iltizam | Az oszmán adóbérleti rendszer; a helyi elit meggazdagodásának és a parasztok eladósodásának egyik mechanizmusa. |
| iszlámosodás | Islamization | islamizacija / islamizim | A muszlim hit felvétele az oszmán uralom alatt; nem azonos a török etnikai identitással, és területenként eltérő ütemű volt. |
| Jasenovac | Jasenovac | Jasenovac | Az NDH usztasa rendszerének legnagyobb koncentrációs tábora; a szerb, zsidó és roma áldozatok emlékezetének központi helye. |
| katonai határőrvidék | Military Frontier | Militärgrenze / Vojna krajina | A Habsburg Monarchia 16–19. századi határvédelmi övezete a horvát–szlavón–bánsági területeken; sajátos katonai-paraszti társadalommal. |
| klepht | klepht | kléftis | A görög oszmánellenes szabadharcosok megnevezése; a 18–19. századi felkelések és a nemzeti mitológia szereplői. |
| kodzsabasi | kodjabashi | kodžabaša / koçabaşı | Az oszmán Balkán helyi keresztény vagy muszlim előkelője, aki a közösség adóügyeit és igazgatását intézte. |
| konzul / konzuli igazgatás | consular administration | — | A 19. századi nagyhatalmi jelenlét formája az oszmán területeken; a konzulok kereskedelmi, jogi és politikai szerepet is betöltöttek. |
| Megali Idea | Great Idea | Megáli Idéa | A görög nemzeti program, amely a görög nyelvű lakosság egy államba való egyesítését tűzte ki célul; 19. századi kezdettel, 1922-ig meghatározó. |
| millet | millet | millet | Az oszmán birodalom vallási közösségek szerinti igazgatási rendszere; a nem muszlim közösségek belső önkormányzattal rendelkeztek. |
| NDH | Independent State of Croatia | Nezavisna Država Hrvatska | Az 1941–1945 közötti usztasa állam; a szerb, zsidó és roma népesség elleni tömeges erőszak elkövetője. |
| népességcsere | population exchange | razmjena stanovništva / antallagí plithysmón | Államközi megállapodással végrehajtott, kényszerű lakosságcsere; a görög–török 1923-as cserét a nemzetközi jog mintájának tekintik. |
| Nyugat-Balkán | Western Balkans | Zapadni Balkan | Az EU által használt politikai kategória azon országokra, amelyek még nem tagok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia). |
| ohridi megállapodás | Ohrid Agreement | Ohridski sporazum / Marrëveshja e Ohrit | A 2001-es macedóniai konfliktust lezáró keretmegállapodás; az albán kisebbség jogait és a decentralizációt rögzítette. |
| önigazgatás | self-management | samoupravljanje | A jugoszláv szocializmus sajátos gazdasági és politikai modellje, amely a vállalatok és közösségek önállóságára épült. |
| partizán | Partisan | partizan | A második világháborús jugoszláv kommunista vezetésű ellenállási mozgalom tagja; Tito hadseregének magja. |
| perszonálunió | personal union | personalna unija | Két állam közös uralkodó általi összekapcsolása; a magyar–horvát viszony 1102-től ebben a formában értelmezhető. |
| Porajmos | Porajmos / Samudaripen | Porajmos / Samudaripen | A roma népirtás a náci és szövetséges rezsimek alatt; a Balkánon az NDH, a német megszállás és a bolgár hatóságok által érintett. |
| rilindja | Albanian National Revival | Rilindja Kombëtare | A 19. századi albán nemzeti mozgalom; a nyelv, az oktatás és az autonómia, majd a függetlenség programja. |
| szandzsák | sanjak | sancak | Az oszmán közigazgatás alapvető katonai-igazgatási egysége; a magyar „szandzsák” és a Szandzsák régió nevének eredete. |
| szefárd | Sephardic | Sefardí / ספרדי | A Spanyolországból 1492 után kiűzött zsidók leszármazottai; a Balkánon Szaloniki és más oszmán városok jelentős szefárd központok voltak. |
| Srebrenica | Srebrenica | Srebrenica | Boszniai város, ahol 1995 júliusában mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút öltek meg; a népirtás nemzetközi jogi megállapítása. |
| tanzimat | Tanzimat | Tanzimat | Az 1839–1876 közötti oszmán reformkorszak; a jogi egyenlőség, a közigazgatás és a hadsereg átalakítása. |
| timár | timar | timar | Az oszmán hűbérbirtok-rendszer, amelyben a katonai szolgálat fejében adott föld jövedelmét élvezte a birtokos. |
| usztasa | Ustasha | Ustaša | Az Ante Pavelić vezette horvát szélsőjobboldali, fasiszta mozgalom és az NDH uralkodó pártja. |
| vilajet | vilayet | vilayet | Az oszmán közigazgatás nagyobb tartományi egysége, élén a vali (kormányzó) állt. |
| VMRO | Internal Macedonian Revolutionary Organization | Vnatrešna makedonska revolucionerna organizacija | Az 1893-ban alapított macedón forradalmi szervezet; a 20. századi macedón és bolgár politikában is szerepet játszott. |
| zsivkovizmus | Zhivkovism | Живковизъм | Todor Zsivkov bolgár pártfőtitkár 1954–1989 közötti rendszerének közkeletű megnevezése; a személyi hatalom és a szovjet mintájú modernizáció jellemezte. |
A könyv fő idővonala. A dátumoknál a közelítő értékeket
kb. jelöli; a vitatott vagy eltérő forrásadatokat a
fejezetek részletezik. Görögország idővonala a római hódítással indul;
az ókori görög események csak a római és bizánci kontextusban jelennek
meg.
| Év | Esemény | Régió |
|---|---|---|
| i. e. 229 | Az első illír háború; Róma beavatkozása az Adriai-tenger keleti partján | Illíria |
| i. e. 168 | A püdnai csata; a makedón királyság bukása | Makedónia |
| i. e. 146 | Korinthosz elpusztítása; Görögország római fennhatóság alá kerülése | Görögország |
| i. e. 27–i. sz. 14 | Augustus kora; a dunai és balkáni provinciák megszervezése | Balkán |
| 284–305 | Diocletianus reformjai; a birodalom közigazgatásának átalakítása | Római Birodalom |
| 313 | A milánói ediktum; a kereszténység tolerálása | Római Birodalom |
| 330 | Konstantinápoly megalapítása | Bizánc |
| 395 | A Római Birodalom felosztása keleti és nyugati részre | Balkán |
| 476 | A Nyugat-római Birodalom bukása | Európa |
| 527–565 | Iustinianus uralma; a balkáni erődítések és a jogalkotás | Bizánc |
| Év | Esemény | Régió |
|---|---|---|
| 6–7. század | Szláv és avar csoportok betelepülése a Balkánra | Balkán |
| 681 | Az első bolgár birodalom megalapítása | Bulgária |
| 864 | Borisz I megkeresztelkedése; a bolgár állam kereszténnyé válása | Bulgária |
| 925 | Tomislav király uralma; a horvát királyság megszilárdulása (a koronázás dátuma vitatott) | Horvátország |
| 1018 | A bizánciak meghódítják az első bolgár birodalmat | Bulgária |
| 1102 | A magyar–horvát perszonálunió kezdete (értelmezése vitatott) | Horvátország |
| 1185 | A második bolgár birodalom megalapítása | Bulgária |
| 1204 | A negyedik keresztes hadjárat; Konstantinápoly kifosztása és a latin császárság | Bizánc, Görögország |
| 1217 | Szerbia királysággá válása; a Nemanjić-dinasztia megszilárdulása | Szerbia |
| 1219 | A szerb ortodox egyház önállósága | Szerbia |
| 1331–1355 | Dušan cár uralma; a szerb birodalom fénykora | Szerbia |
| 1349 | Dušan törvénykönyve | Szerbia |
| 1371 | A maricai csata; az oszmán terjeszkedés gyorsulása | Balkán |
| 1389 | Az első koszovói csata | Szerbia, Oszmán Birodalom |
| 1393 | Tarnovo eleste; a bolgár állam megszűnése | Bulgária |
| 1396 | A nikápolyi csata; az oszmánok megszilárdítják a dunai uralmat | Balkán |
| 1444 | A lezhai liga megalakulása; Szkander bég harca | Albánia |
| 1453 | Konstantinápoly eleste | Bizánc |
| 1459 | Smederevo eleste; a szerb despotátus vége | Szerbia |
| 1463 | Bosznia oszmán meghódítása | Bosznia |
| 1479 | Az oszmán uralom megszilárdulása Albániában | Albánia |
| Év | Esemény | Régió |
|---|---|---|
| 1526 | A mohácsi csata; a magyar királyság válsága és az oszmán előrenyomulás | Magyarország, Horvátország |
| 1527 | A horvát rendek Habsburg Ferdinándot választják királlyá | Horvátország |
| 1571 | A lepantói csata; Ciprus oszmán megszerzése | Földközi-tenger |
| 1669 | Kréta oszmán kézre kerülése | Görögország |
| 1683 | Bécs ostroma; az oszmán visszaszorulás kezdete | Habsburg Birodalom |
| 1699 | A karlócai béke; a Habsburg–oszmán határ átrendeződése | Balkán |
| 1718 | A pozsareváci béke; a Habsburg terjeszkedés csúcsa a Balkánon | Balkán |
| 1774 | A kücsük-kajnardzsi béke; Oroszország befolyása az oszmán területeken | Balkán |
| 1804 | Az első szerb felkelés Karađorđe vezetésével | Szerbia |
| 1815 | A második szerb felkelés Miloš Obrenović vezetésével | Szerbia |
| 1821 | A görög függetlenségi háború kezdete | Görögország |
| 1830 | Görögország függetlenségének elismerése; Szerbia autonómiája | Görögország, Szerbia |
| 1839–1876 | Az oszmán tanzimat reformkorszak | Oszmán Birodalom |
| 1868 | A horvát–magyar kiegyezés (nagodba) | Horvátország |
| 1870 | A bolgár exarchátus létrehozása | Bulgária |
| 1876 | Az áprilisi felkelés Bulgáriában | Bulgária |
| 1877–1878 | Az orosz–török háború; San Stefano és a berlini kongresszus | Balkán |
| 1878 | Szerbia és Montenegró függetlensége; Bosznia-Hercegovina okkupációja | Balkán |
| 1882 | Szerbia királysággá válása | Szerbia |
| 1885 | Bulgária egyesítése | Bulgária |
| 1903 | A szerb májusi puccs; az illindeni felkelés Macedóniában | Szerbia, Macedónia |
| 1908 | Az ifjútörök forradalom; Bosznia-Hercegovina annexiója | Balkán |
| Év | Esemény | Régió |
|---|---|---|
| 1912–1913 | Az első és a második Balkán-háború | Balkán |
| 1914 | A szarajevói merénylet; az első világháború kitörése | Bosznia |
| 1915 | Bulgária belépése a háborúba a központi hatalmak oldalán | Bulgária |
| 1918 | A központi hatalmak összeomlása; a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kikiáltása | Balkán |
| 1919–1922 | A görög–török háború; a kis-ázsiai katasztrófa | Görögország |
| 1923 | A lausanne-i béke; a görög–török népességcsere | Görögország, Törökország |
| 1929 | A jugoszláv királyi diktatúra bevezetése | Jugoszlávia |
| 1934 | I. Sándor jugoszláv király meggyilkolása | Jugoszlávia |
| 1939 | Olaszország megszállja Albániát; a második világháború kezdete | Albánia |
| 1940 | Olaszország támadása Görögország ellen | Görögország |
| 1941 | A tengelyhatalmak megszállják Jugoszláviát és Görögországot | Balkán |
| 1943 | Olaszország kapitulációja; a német megszállás kiterjesztése | Balkán |
| 1944 | A kommunista hatalomátvételek kezdete; az ASNOM-gyűlés | Balkán |
| 1945 | A második világháború vége; a jugoszláv föderáció megalakulása | Jugoszlávia |
| 1948 | A Tito–Sztálin szakítás | Jugoszlávia |
| 1949 | A görög polgárháború vége | Görögország |
| 1952 | Görögország NATO-csatlakozása | Görögország |
| 1955 | Bulgária és Albánia a Varsói Szerződés tagja | Balkán |
| 1961 | Az el nem kötelezett mozgalom belgrádi csúcstalálkozója | Jugoszlávia |
| 1967 | A görög katonai diktatúra kezdete | Görögország |
| 1974 | A görög köztársaság kikiáltása; új jugoszláv alkotmány | Görögország, Jugoszlávia |
| 1980 | Tito halála | Jugoszlávia |
| 1981 | Koszovói tüntetések; Görögország az EK tagja | Jugoszlávia, Görögország |
| Év | Esemény | Régió |
|---|---|---|
| 1989 | A kommunista rezsimek összeomlása; Zsivkov bukása | Balkán |
| 1990 | Az első többpárti választások a régióban | Balkán |
| 1991 | Szlovénia és Horvátország függetlensége; a jugoszláv háborúk kezdete | Jugoszlávia |
| 1992 | Bosznia-Hercegovina függetlensége; a boszniai háború kezdete | Bosznia |
| 1995 | A daytoni béke; Horvátország hadműveletei | Bosznia, Horvátország |
| 1999 | A koszovói háború és a NATO-beavatkozás | Szerbia, Koszovó |
| 2001 | Az ohridi megállapodás Macedóniában | Észak-Macedónia |
| 2004 | Szlovénia az EU és a NATO tagja; Bulgária NATO-tag | Balkán |
| 2007 | Bulgária az EU tagja | Bulgária |
| 2008 | Koszovó függetlenségének kikiáltása | Koszovó |
| 2013 | Horvátország az EU tagja | Horvátország |
| 2014 | Albánia EU-jelölti státusza | Albánia |
| 2018–2019 | A preszpa-megállapodás; Észak-Macedónia névváltozása | Észak-Macedónia, Görögország |
| 2020 | Észak-Macedónia NATO-csatlakozása | Észak-Macedónia |
| 2022 | Oroszország ukrajnai inváziója; a régió biztonsági helyzetének átalakulása | Kelet-Európa, Balkán |
| 2026 | A könyv lezárásának dátuma | Balkán |
A könyvben visszatérő személyek, csoportok és intézmények. A lista
nem teljes; a fejezetekben a helyi szereplők is megjelennek. A
dátumoknál a fő működési időszak szerepel, a bizonytalan születési/
halálozási adatokat kb. jelöli.
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Diocletianus | 244–311 | Római császár 284–305; a birodalom közigazgatási reformja, szülőhelye Salona, visszavonulása Splitben. |
| I. Constantinus | kb. 272–337 | Római császár 306–337; a kereszténység tolerálása, Konstantinápoly megalapítása. |
| I. Iustinianus | 482–565 | Bizánci császár 527–565; a balkáni erődítések, a jogalkotás és a konstantinápolyi Hagia Sophia. |
| Hérakleios | kb. 575–641 | Bizánci császár 610–641; a szláv és avar betelepülés korszaka, a birodalom keleti átalakulása. |
| Bíborbanszületett Konstantin | 905–959 | Bizánci császár és író; a De administrando imperio a délszlávok korai történetének kulcsforrása. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| I. (Nagy) Simeon | 864–927 | Bolgár cár 893–927; a bolgár birodalom fénykora, a preszlavi kultúra. |
| Tomislav | kb. 910–928 | Horvát uralkodó; a királyság megszilárdítása, a koronázás dátuma vitatott. |
| Stefan Nemanja | kb. 1113–1199 | Szerb nagyfejedelem; a Nemanjić-dinasztia megalapítója, később szerzetes. |
| Szent Száva | kb. 1174–1236 | A szerb ortodox egyház első érseke; a nemzeti és vallási identitás kulcsfigurája. |
| II. Iván Aszen | kb. 1190–1241 | Bolgár cár; a második bolgár birodalom területi csúcspontja. |
| Stefan Dušan | 1308–1355 | Szerb király, majd cár; a szerb birodalom legnagyobb kiterjedése, törvénykönyv. |
| I. Tvrtko | 1338–1391 | Boszniai bán, majd király; a boszniai állam területi növekedése. |
| Lazar herceg | kb. 1329–1389 | Szerb fejedelem; az 1389-es koszovói csata vezetője, a szerb nemzeti emlékezet alakja. |
| II. Mehmed | 1432–1481 | Oszmán szultán; Konstantinápoly 1453-as megszerzése, a balkáni hódítás folytatása. |
| Szkander bég (Gjergj Kastrioti) | 1405–1468 | Albán fejedelem; a lezhai liga vezetője, az oszmánellenes harc szimbóluma. |
| I. (Nagy) Szulejmán | 1494–1566 | Oszmán szultán 1520–1566; a Balkán és Magyarország meghódítása, a birodalom intézményesítése. |
| Szokollu Mehmed pasa | kb. 1505–1579 | Boszniai származású oszmán nagyvezír; a birodalmi igazgatás és a hidak építtetője. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Primož Trubar | 1508–1586 | Szlovén reformátor; az első szlovén nyelvű nyomtatott könyvek szerzője. |
| Paiszij Hilendarszki | 1722–1773 | Bolgár szerzetes és történetíró; a bolgár nemzeti ébredés előfutára. |
| Rigas Feraios | 1757–1798 | Görög felvilágosodás és forradalmi mozgalom; a balkáni együttműködés korai hirdetője. |
| Adamantios Korais | 1748–1833 | Görög tudós és nyelvújító; a modern görög irodalmi nyelv formálója. |
| Vuk Stefanović Karadžić | 1787–1864 | Szerb nyelvújító és néprajzi gyűjtő; a szerb irodalmi nyelv kodifikátora. |
| Ljudevit Gaj | 1809–1872 | Horvát nyelvújító és politikus; az illír mozgalom vezetője. |
| France Prešeren | 1800–1849 | Szlovén romantikus költő; a szlovén irodalmi nyelv és identitás kulcsfigurája. |
| Vaszil Levszki | 1837–1873 | Bolgár forradalmár; a belső forradalmi szervezet és a nemzeti mozgalom vezetője. |
| Hriszto Botev | 1848–1876 | Bolgár költő és forradalmár; az 1876-os felkelés résztvevője. |
| Theodorosz Kolokotronisz | 1770–1843 | Görög szabadságharcos; a Peloponnészosz felkelésének katonai vezetője. |
| Ioannisz Kapodisztriasz | 1776–1831 | Görögország első államfője; a független állam intézményeinek szervezője. |
| Ismail Qemali | 1844–1919 | Albán politikus; az 1912-es függetlenségi nyilatkozat egyik vezetője. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Josip Jelačić | 1801–1859 | Horvát bán 1848–1859; a magyar forradalom elleni hadjárat és a horvát autonómia védelme. |
| Karađorđe (Đorđe Petrović) | 1768–1817 | Az első szerb felkelés vezetője; a Karađorđević-dinasztia névadója. |
| Miloš Obrenović | 1780–1860 | Szerb fejedelem; a második felkelés vezetője, az autonóm Szerbia megszervezője. |
| Nikola Pašić | 1845–1926 | Szerb és jugoszláv miniszterelnök; a radikális párt vezetője. |
| Stjepan Radić | 1871–1928 | Horvát parasztpárti politikus; a horvát autonómia és a jugoszláv föderáció híve. |
| Eleftheriosz Venizelosz | 1864–1936 | Görög miniszterelnök; a Megali Idea és az első világháborús beavatkozás vezetője. |
| Alekszandrosz Papagosz | 1883–1955 | Görög tábornok és miniszterelnök; a polgárháború utáni jobboldali állam alakja. |
| Alekszander Sztambolijszki | 1879–1923 | Bolgár miniszterelnök; a földműves szövetség vezetője, 1923-as puccsal megbuktatva. |
| Borisz III | 1894–1943 | Bolgár cár 1918–1943; a tengelyhatalmi csatlakozás és a zsidó deportálások elleni részleges fellépés szereplője. |
| Zog király (Ahmet Zogu) | 1895–1961 | Albán elnök, majd király 1928–1939; az olasz befolyás és az állam modernizációja. |
| Ioannisz Metaxasz | 1871–1941 | Görög tábornok és diktátor 1936–1941; az 1940-es olasz támadás elhárításának szimbóluma. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Ante Pavelić | 1889–1959 | Usztasa vezér; az NDH 1941–1945 közötti vezetője, háborús bűnök elkövetője. |
| Dragoljub Mihailović | 1893–1946 | Szerb nacionalista ellenállási vezető; a csetnik mozgalom parancsnoka, 1946-ban kivégezték. |
| Josip Broz Tito | 1892–1980 | Jugoszláv kommunista vezető; 1945–1980 között az ország meghatározó politikusa, az el nem kötelezett mozgalom egyik alapítója. |
| Enver Hoxha | 1908–1985 | Albán kommunista vezető; 1944–1985 között diktátor, a sztálinista izoláció építője. |
| Georgi Dimitrov | 1882–1949 | Bolgár kommunista vezető; a Komintern főtitkára, majd Bulgária miniszterelnöke. |
| Todor Zsivkov | 1911–1998 | Bolgár pártfőtitkár 1954–1989; a szovjet mintájú modernizáció és a török kisebbség elleni kampány irányítója. |
| Konstantin Karamanlisz | 1907–1998 | Görög miniszterelnök és elnök; a háború utáni gazdasági modernizáció és az EK-csatlakozás kulcsfigurája. |
| Andreasz Papandreu | 1919–1996 | Görög miniszterelnök; a PASZOK alapítója, 1981–1989 és 1993–1996 között kormányfő. |
| Milan Kučan | 1941– | Szlovén politikus; a kommunista párt utolsó vezetője, majd Szlovénia első elnöke 1990–2002 között. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Franjo Tuđman | 1922–1999 | Horvát elnök 1990–1999; a függetlenség és a háborús politika vezetője. |
| Alija Izetbegović | 1925–2003 | Bosznia-Hercegovina elnöke; a háború alatti bosnyák politika vezetője, a daytoni béke aláírója. |
| Slobodan Milošević | 1941–2006 | Szerb és jugoszláv vezető; a jugoszláv háborúk egyik főszereplője, hágai perében halt meg. |
| Ibrahim Rugova | 1944–2006 | Koszovói albán politikus; a békés ellenállás és a függetlenség híve, Koszovó első elnöke. |
| Zoran Đinđić | 1952–2003 | Szerb miniszterelnök; a 2000-es fordulat utáni reformok vezetője, 2003-ban meggyilkolták. |
| Kiro Gligorov | 1917–2012 | Észak-Macedónia első elnöke; a függetlenség és a névviták korszakának politikusa. |
| Sali Berisha | 1944– | Albán elnök, majd miniszterelnök; a rendszerváltás utáni jobboldal meghatározó alakja. |
| Edi Rama | 1964– | Albán miniszterelnök 2013 óta; a szocialista párt vezetője. |
| Bojko Boriszov | 1959– | Bolgár miniszterelnök több ciklusban; a GERB párt vezetője. |
| Alekszisz Ciprasz | 1974– | Görög miniszterelnök 2015–2019; a Sziriza vezetője, a válság és a menekültügy kulcsszereplője. |
| Kiriákosz Micotákisz | 1968– | Görög miniszterelnök 2019 óta (rövidebb megszakítással); az Új Demokrácia vezetője. |
| Aleksandar Vučić | 1970– | Szerb miniszterelnök, majd elnök; a Szerb Haladó Párt vezetője. |
| Andrej Plenković | 1970– | Horvát miniszterelnök 2016 óta; a HDZ vezetője. |
| Vjosa Osmani | 1982– | Koszovói elnök 2021 óta; korábbi parlamenti elnök és jogász. |
| Albin Kurti | 1975– | Koszovói miniszterelnök; a Vetëvendosje mozgalom vezetője. |
| Gordana Siljanovska-Davkova | 1953– | Észak-Macedónia elnöke 2024 óta; jogászprofesszor. |
A könyv alapvető szakirodalmi háttere. A fejezet szintű forrásokat a
sources.md és a generált forrásjegyzetek tartalmazzák; ez a
lista a kiinduló kézikönyveket és a fontosabb országmonográfiákat gyűjti
össze. A kiadási év az első vagy a legutóbb használt kiadásra utal.