Függelékek

Fogalomtár (magyar–angol–arab/perzsa/török)

A könyv kulcsfogalmai ábécésorrendben. Az idegen alak első előfordulásnál a szövegben is szerepel; itt a magyar, az angol és – ahol releváns – az arab, perzsa vagy török megfelelő áll. Az átírás egyszerűsített; a szövegben az első előfordulásnál a teljesebb alak is állhat.

Fogalom Angol Arab / perzsa / török Meghatározás
ajatollah ayatollah āyatollāh (perzsa) Magas rangú síita vallási tekintély Iránban és Irakban; a „Isten jele” kifejezésből.
alkotmányos forradalom Constitutional Revolution enqelāb-e mašrūṭe (perzsa) Az 1905–1911-es iráni mozgalom az alkotmányos monarchiáért és a parlamentért.
arab tavasz Arab Spring al-rabīʿ al-ʿarabī A 2011-ben kezdődő tiltakozási hullám Észak-Afrikában és a Közel-Keleten; országonként eltérő lefolyással.
asabijja asabiyya ʿaṣabiyya Csoportszolidaritás, összetartozás; Ibn Khaldún fogalma a társadalmi kohézióról és a dinasztikus ciklusokról.
beduin Bedouin badawī A sivatagi és félsivatagi nomád pásztorkodó arab közösségek tagja; nem egységes társadalmi kategória.
bég bey bey (török) Oszmán katonai és közigazgatási cím; tartományi vagy kerületi elöljáró.
cionizmus Zionism ṣahyūniyya A zsidó nemzeti mozgalom, amely a 19. század végén a zsidó állam létrehozását tűzte ki célul Palesztinában.
dhimmi dhimmi ḏimmī Az iszlám jog szerinti védett, nem muszlim közösség tagja; jogai és kötelezettségei a szerződéses státusból fakadtak.
diaszpóra diaspora — Szülőföldjétől távol élő közösség; a régióban különösen a zsidó, örmény, palesztin, kurd és török diaszpórák jelentősek.
díván divan dīwān Oszmán államtanács, illetve költészeti gyűjtemény; a kormányzati és kulturális jelentés egyaránt használatos.
dzsihád jihad jihād Erőfeszítés, küzdelem; nem egyszerűsíthető „szent háborúra”, és a klasszikus jogban és a modern mozgalmakban eltérő jelentései vannak.
dzsizja jizya jizya Az iszlám jog szerint a nem muszlim, védett közösségekre kivetett fejadó.
emír emir amīr Parancsnok, herceg, tartományi vezető; az emírség az általa vezetett terület.
etnikai tisztogatás ethnic cleansing — Egy etnikai vagy vallási csoport erőszakkal vagy fenyegetéssel történő eltávolítása egy területről; nem azonos a népirtás jogi fogalmával.
fatva fatwa fatwā Muzulmán jogtudós által adott jogi vélemény; nem kötelező erejű ítélet.
hadísz hadith ḥadīth A próféta Mohamed mondásait és cselekedeteit rögzítő hagyomány; a szunnita és síita gyűjtemények eltérnek.
hidzsra hijra hijra Mohamed és követői Mekkából Medinába költözése 622-ben; az iszlám naptár kezdete.
holokauszt Holocaust — A náci Németország és szövetségesei által a zsidók ellen elkövetett népirtás; a könyvben a fogalom történelmi és jogi kontextusban szerepel.
imám imam imām Az ima vezetője; a síita iszlámban vallási tekintély, illetve a próféta leszármazottja.
imámátus imamate imāma Az imám hivatala; történelmi államformaként különösen Jemenben (zajdí) és Ománban (ibádí) fontos.
intifáda intifada intifāḍa „Lerázás”, felkelés; különösen az 1987-es és a 2000-es palesztin felkelések neve.
iszlám Islam al-islām A Mohamed által hirdetett monoteista vallás; a „béke” és „önátadás” jelentésű gyökből.
iszlamizmus Islamism islāmiyya Politikai mozgalmak, amelyek a társadalmat és az államot az iszlám jog és értékek szerint kívánják megszervezni; nem egységes irányzat.
janicsár janissary yeniçeri (török) Az Oszmán Birodalom elit gyalogos hadteste; részben a devsirme rendszerrel toborzott katonákból.
kádi qadi qāḍī Iszlám jogi bíró.
kalifa caliph khalīfa A próféta utódja, a muszlim közösség vezetője; a kalifátus intézménye 1924-ben szűnt meg.
kán khan khān Török és mongol uralkodói cím; a közép-ázsiai kánságok nevében is.
kemalizmus Kemalism Kemalizm (török) Mustafa Kemal Atatürk reformjainak és a török köztársaság szekuláris, nacionalista modernizációs programjának eszmei öröksége.
kétállami megoldás two-state solution ḥall al-dawlatayn Izrael és egy palesztin állam békés egymás mellett élésére épülő politikai elképzelés.
konfesszionizmus confessionalism — A politikai hatalom és a közszférák vallási közösségek szerinti felosztása; különösen Libanonban intézményesült.
kurd kérdés Kurdish question mesʾele-yi kord (perzsa) A kurdok állam nélküli helyzete és nemzeti törekvései Törökországban, Irakban, Iránban és Szíriában.
madrasza madrasa madrasa Iszlám vallási és jogi oktatási intézmény; a medresze az oszmán változat.
mahdi Mahdi mahdī A „helyesen vezetett” messianikus alak, akinek eljövetelét a síita és egyes szunnita hagyományok várják.
marja-e taqlid source of emulation marjaʿ-e taqlīd (perzsa) A legmagasabb rangú síita jogtudós, akit a hívők követhetnek a vallási gyakorlatban.
millet millet millet (török) Az Oszmán Birodalomban a nem muszlim vallási közösségek jogi és önkormányzati rendszere.
mudzsahedin mujahideen mujāhidūn „Küzdők”; elsősorban az 1979 utáni afganisztáni iszlám ellenállási csoportok gyűjtőneve.
mufti mufti muftī Jogi vélemény (fatva) kiadására jogosult vallási tudós.
mutaszarrifátus mutasarrifate — Az Oszmán Birodalomban különleges közigazgatási egység; 1861–1918 között a hegyi Libanon autonóm kerülete.
nakba Nakba al-nakba „Katasztrófa”; a palesztinok 1948-as kitelepítésének és államvesztésének emlékezete.
nacionalizmus nationalism qawmiyya / waṭaniyya A nemzeti identitásra és az állam nemzeti alapon való megszervezésére épülő eszme; a régióban arab, török, perzsa, örmény, grúz, pakisztáni és más változatokban.
neoottománizmus neo-Ottomanism Yeni Osmanlıcılık (török) A török külpolitikában és közbeszédben megjelenő, az oszmán örökségre hivatkozó befolyásnövelési elképzelés; nem hivatalos doktrína.
népirtás genocide — Egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésére irányuló szándékos cselekménysor; nemzetközi jogi fogalom.
nyersanyag-átok resource curse — Az a jelenség, hogy a természeti erőforrásokban gazdag országok gyakran lassabban növekednek, és autoriter, konfliktusos rendszereket alakítanak ki.
OPEC OPEC — Az olajexportáló országok nemzetközi szervezete, 1960-ban alapítva; a tagok termelési és árpolitikáját hangolja össze.
pánarabizmus Pan-Arabism al-qawmiyya al-ʿarabiyya Az arab államok és népek egységére irányuló politikai és kulturális mozgalom.
pánizlamizmus Pan-Islamism al-waḥda al-islāmiyya A muszlim közösségek egységére irányuló politikai elképzelés; nem azonos a pánarabizmussal.
pasa pasha pāshā (török) Oszmán katonai és közigazgatási cím, általában tartományi vagy magas rangú tisztviselő számára.
proxy háború proxy war — Helyi szereplőkön keresztül vívott, külső hatalmak által támogatott konfliktus; a régióban több ilyen háború zajlott.
rentier állam rentier state — Olyan állam, amely bevételeinek nagy részét külső járadékból (elsősorban olaj- és gázjövedelemből) szerzi, nem pedig belső termelésből és adóztatásból.
sah shah shāh (perzsa) Perzsa uralkodói cím; a Pahlavi-dinasztia 1925–1979 közötti uralkodóinak címe.
salafizmus Salafism salafiyya Az iszlám korai nemzedékeinek (salaf) példáját követő, gyakran puritán irányzat; nem egységes mozgalom.
saría sharia sharīʿa Az iszlám jog és erkölcsi rendszer; értelmezése és állami alkalmazása koronként és országonként eltér.
síita Shia šīʿa Az iszlám azon ága, amely Ali és leszármazottai vezetői jogát hangsúlyozza; Iránban államvallás, Irakban és más országokban jelentős közösség.
szektarianizmus sectarianism ṭāʾifiyya A vallási felekezeti hovatartozás politikai mozgósításra való használata; nem „ősi gyűlölet”, hanem történetileg változó jelenség.
szultanátus sultanate salṭana A szultán hivatala és uralmi formája; például az Oszmán Birodalomban és Ománban.
szunnita Sunni sunnī Az iszlám többségi ága, amely a próféta szunnáját és a közösség konszenzusát hangsúlyozza.
szúfizmus Sufism taṣawwuf Az iszlám misztikus irányzata, a belső lelki gyakorlat és a mester–tanítvány viszony hangsúlyozásával.
tanzimat Tanzimat Tanẓīmāt (török) Az Oszmán Birodalom 1839–1876 közötti reformkorszaka; jogi egyenlőség, közigazgatás, oktatás és adózás reformjai.
telepes settler mustawṭin Izraelben a megszállt területeken létesített zsidó település lakója; a nemzetközi jog vitatott státusú.
timár timar tīmār (török) Az Oszmán Birodalomban katonai szolgálat fejében adományozott földbirtok és adójövedelem.
ulema ulama ʿulamāʾ Iszlám vallási tudósok közössége; a jog, a teológia és az oktatás szakértői.
umma umma umma A muszlim közösség egésze; politikai és vallási jelentése változó.
vahhabizmus Wahhabism wahhābiyya A 18. századi Muhammad ibn Abd al-Wahhab tanításaira épülő, puritán szaúdi irányzat; a hívek magukat gyakran „muwahhidúnnak” nevezik.
vakuf waqf waqf Vallási célra rendelt, elidegeníthetetlen vagyon vagy alapítvány; az oktatás, a szociális ellátás és a mecsetek finanszírozásának fontos formája.
vilajet vilayet vilāyet (török) Az Oszmán Birodalom legnagyobb közigazgatási egysége, élén a válival.
zoroasztrianizmus Zoroastrianism — Az ókori Perzsia monoteista vallása, Zarathustra tanításaira épülve; a Szászánida Birodalom államvallása.
zsidó diaszpóra Jewish diaspora — A zsidók Jeruzsálem és Júdea elvesztése utáni szétszóródása és a világ különböző részein kialakult közösségei.
zöld forradalom Green Revolution — A 20. század közepétől terjedő mezőgazdasági technológiai csomag (vetőmag, öntözés, műtrágya), amely Dél-Ázsiában jelentős termésnövekedést hozott.

Kronológia és idővonal

A könyv fő idővonala. A dátumoknál a közelítő értékeket kb. jelöli; a vitatott vagy eltérő forrásadatokat a fejezetek részletezik. Az országnév a mai államot jelöli, a történelmi régiók nevét a szöveg pontosítja. A „ma” a 2026-os állapot.

Az ókori Közel-Kelet

Év Esemény Régió
kb. i. e. 3500 Sumer városállamok, az ékírás kialakulása Urukban Mezopotámia
kb. i. e. 2334–2154 Az Akkád Birodalom Sargon vezetésével Mezopotámia
kb. i. e. 1792–1750 Hammurapi uralma Babilonban; a törvénygyűjtemény Mezopotámia
kb. i. e. 1200 A bronzkori összeomlás a keleti Mediterráneumban Levante, Anatólia
kb. i. e. 911–609 Az Újasszír Birodalom fénykora és bukása Mezopotámia, Levante
i. e. 586 Jeruzsálem lerombolása; a babilóniai fogság Júdea
i. e. 550–330 Az Achaemenida Birodalom Irán, Mezopotámia, Anatólia
i. e. 334–323 Nagy Sándor hódításai egész régió
i. e. 247 – i. sz. 224 A Parthus Birodalom Irán, Mezopotámia
i. sz. 70 A jeruzsálemi templom lerombolása Júdea
i. sz. 224–651 A Szászánida Birodalom Irán, Mezopotámia
i. sz. 301 Örményország keresztény áttérése (hagyományos dátum) Örményország
i. sz. 330 Konstantinápoly alapítása Anatólia
i. sz. 476 A Nyugatrómai Birodalom bukása Európa
i. sz. 622 A hidzsra; az iszlám közösség megszületése Arab-félsziget
i. sz. 632 Mohamed próféta halála Arab-félsziget
i. sz. 636–637 A jarmúki és a kádiszíjai csata; az arab hódítás kezdete Levante, Mezopotámia
i. sz. 651 A Szászánida Birodalom bukása Irán

Az iszlám középkor

Év Esemény Régió
661–750 Az Umajjád kalifátus; Damaszkusz főváros Szíria, egész régió
750–1258 Az Abbászida kalifátus Irak, egész régió
762 Bagdad alapítása Irak
kb. 800–1000 A perzsa nyelv és kultúra újjáéledése; szamanida és bújida dinasztiák Irán, Közép-Ázsia
969 Kairó alapítása; a Fátimida kalifátus Egyiptom
1037–1194 A Szeldzsuk Birodalom Irán, Anatólia, Közép-Ázsia
1071 A manzikerti csata; a szeldzsukok Anatóliába nyomulnak Anatólia
1099 A keresztesek elfoglalják Jeruzsálemet Levante
1187 A hattini csata; Szaladin visszafoglalja Jeruzsálemet Levante
1206 A Delhi Szultanátus megalapítása Dél-Ázsia
1258 A mongolok lerombolják Bagdadot Irak
1299 Az Oszmán állam hagyományos kezdete Anatólia
1370–1405 Timur hódításai Irán, Közép-Ázsia, Anatólia
1453 Az oszmánok elfoglalják Konstantinápolyt Anatólia
1492 Granada bukása; a zsidók kiűzése Spanyolországból Mediterráneum
1501 A Szafavida Birodalom megalapítása Irán
1516–1517 Az oszmánok meghódítják Szíriát és Egyiptomot Levante, Egyiptom
1526 A Mogul Birodalom megalapítása Báburral Dél-Ázsia
1556–1605 Akbar uralma a Mogul Birodalomban Dél-Ázsia
1639 A zuhábi béke; az oszmán–szafavida határ rögzítése Irak, Irán

A kora újkor és a 19. század

Év Esemény Régió
1703–1722 A Szafavida Birodalom válsága és bukása Irán
1736–1747 Nadir sah uralma Irán, Afganisztán
1744 A szaúdi–vahhabita szövetség Dirijjában Arab-félsziget
1747 Ahmad sah Durrani megalapítja az afgán birodalmat Afganisztán
1794 A Kádzsár dinasztia hatalomra kerülése Irán
1798 Napóleon egyiptomi hadjárata Egyiptom, Levante
1804–1813 Orosz–perzsa háború; a gulistani béke Irán, Kaukázus
1828 A turkmanchaji béke; Oroszország megszerzi a kaukázusi területeket Irán, Kaukázus
1839–1876 A tanzimat reformkorszaka az Oszmán Birodalomban Oszmán Birodalom
1839–1842 Az első angol–afgán háború Afganisztán
1857 Az indiai felkelés; a brit korona közvetlen uralma Dél-Ázsia
1860 Vallási konfliktus Libanonban; a mutaszarrifátus létrehozása Libanon
1869 A Szuezi-csatorna megnyitása Egyiptom
1878–1880 A második angol–afgán háború Afganisztán
1881 A geoktepei csata; az oroszok meghódítják a türkmén területeket Türkmenisztán
1882 Brit megszállás Egyiptomban Egyiptom
1896 Az örmény mészárlások az Oszmán Birodalomban Örményország, Anatólia
1901 A D’Arcy-olajkoncesszió Iránban Irán
1905–1911 Az iráni alkotmányos forradalom Irán
1908 A fiatal török forradalom Oszmán Birodalom

Világháborúk, mandátumok és függetlenség

Év Esemény Régió
1914–1918 Az első világháború egész régió
1915 Az örmény népirtás az Oszmán Birodalomban Örményország, Anatólia, Szíria
1916 A Sykes–Picot-egyezmény; az arab felkelés Levante, Arab-félsziget
1917 A Balfour-nyilatkozat; brit csapatok Jeruzsálemben Palesztina
1918 Az oszmán fegyverszünet; az első világháború vége egész régió
1919 A versailles-i béke; Afganisztán függetlensége Európa, Afganisztán
1920 A San Remo-i konferencia; a mandátumok kiosztása; Nagy-Libanon Levante, Irak
1920–1922 A görög–török háború Anatólia
1921 Transzjordánia Emírség; az iraki királyság; Reza kán puccsa Jordánia, Irak, Irán
1922 A török szultánság megszüntetése Törökország
1923 A lausanne-i béke; a Török Köztársaság kikiáltása Törökország
1924 A kalifátus megszüntetése Törökország
1925 Reza sah hatalomra kerülése; a szíriai nagy felkelés Irán, Szíria
1932 Szaúd-Arábia megalakulása; Irak függetlensége Arab-félsziget, Irak
1936–1939 Arab felkelés Palesztinában Palesztina
1938 Olajfelfedezés Szaúd-Arábiában; Atatürk halála Szaúd-Arábia, Törökország
1939–1945 A második világháború egész régió
1941 Brit–szovjet invázió Iránban; Reza sah lemondatása Irán
1943 Libanon függetlensége; a teheráni konferencia Libanon, Irán
1945 Az ENSZ megalakulása; az Arab Liga létrejötte egész régió
1946 Jordánia függetlensége Jordánia
1947 India felosztása; az ENSZ 181. határozata Palesztináról Dél-Ázsia, Palesztina
1948 Izrael állam kikiáltása; az első arab–izraeli háború; a Nakba Palesztina, Izrael
1951 Mohammad Moszaddegh miniszterelnöksége Iránban Irán
1953 Az iráni puccs; Moszaddegh eltávolítása Irán
1955 A bagdadi paktum Irak, Törökország, Irán
1956 A szuezi válság Egyiptom, Izrael
1958 Az iraki forradalom; az Egyiptom–Szíria unió Irak, Szíria
1960 Az OPEC megalakulása Irak, Irán, Szaúd-Arábia, Kuvait, Venezuela
1962 A jemeni forradalom Jemen
1963 Baath puccs Szíriában és Irakban Szíria, Irak
1964 A Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) megalakulása Palesztina
1967 A hatnapos háború; Ciszjordánia, Gáza és Kelet-Jeruzsálem megszállása Izrael, Palesztina
1970 Hafez al-Asszad hatalomra kerülése; a „fekete szeptember” Jordániában Szíria, Jordánia
1971 Banglades függetlensége; az iraki–kurd háború Banglades, Irak
1973 Az októberi háború; az első olajválság Izrael, Egyiptom, olajtermelő államok
1975 A libanoni polgárháború kezdete Libanon
1978 A Camp David-i egyezmény Izrael, Egyiptom
1979 Az iráni iszlám forradalom; a szovjet invázió Afganisztánban; az egyiptomi–izraeli béke; a mekkai mecset elfoglalása Irán, Afganisztán, Egyiptom, Izrael, Szaúd-Arábia
1980–1988 Az iráni–iraki háború Irán, Irak
1982 Az izraeli invázió Libanonban Libanon, Izrael
1987 Az első intifáda; a Hamász megalakulása Palesztina
1988 Az iráni–iraki háború tűzszünete Irán, Irak
1989 A Taif-egyezmény; a szovjet csapatok kivonulása Afganisztánból Libanon, Afganisztán
1990 Jemen egyesítése; Irak megszállja Kuvaitot Jemen, Irak, Kuvait
1991 Az öbölháború; a Szovjetunió felbomlása; Örményország, Grúzia és Türkmenisztán függetlensége Irak, Kaukázus, Közép-Ázsia
1992–1994 A hegyi-karabahi háború Örményország, Azerbajdzsán
1993 Az oslói megállapodás Izrael, Palesztina
1994 A jemeni polgárháború; az izraeli–jordániai békeszerződés Jemen, Jordánia, Izrael
1995 Az oslói II. megállapodás; Jichák Rabin meggyilkolása Izrael, Palesztina
1996 A tálibok hatalomra kerülése Afganisztánban Afganisztán
1998 Pakisztán és India nukleáris kísérletei Pakisztán, India
1999 II. Abdullah trónra lépése Jordániában Jordánia
2000 A második intifáda kezdete; a Camp David-i tárgyalások kudarca Palesztina, Izrael

A jelenkor

Év Esemény Régió
2001 A 9/11-es terrortámadások; az afganisztáni háború kezdete Afganisztán, USA
2003 Az amerikai invázió Irakban Irak
2005 A cédrusforradalom Libanonban; az izraeli kivonulás Gázából; iraki alkotmány Libanon, Palesztina, Irak
2006 Az izraeli–hezbollahi háború; az iraki polgárháború felerősödése Libanon, Izrael, Irak
2008 Az orosz–grúz háború; a gázai háború Grúzia, Palesztina, Izrael
2009 Az iráni „zöld mozgalom” tiltakozásai Irán
2011 Az arab tavasz; a szíriai polgárháború kezdete; a jemeni felkelés Szíria, Jemen, egész régió
2013 Katonai puccs Egyiptomban (regionális kontextus); iráni elnökváltás Egyiptom, Irán
2014 Az Iszlám Állam kalifátusának kikiáltása; a gázai háború; a hútik hatalomátvétele Jemenben Irak, Szíria, Palesztina, Jemen
2015 Szaúdi vezetésű intervenció Jemenben; az iráni nukleáris megállapodás (JCPOA); orosz intervenció Szíriában Jemen, Irán, Szíria
2016 Puccskísérlet Törökországban; az aleppói csata Törökország, Szíria
2017 Függetlenségi népszavazás Iraki Kurdisztánban; az Iszlám Állam területi veresége Irak, Szíria
2018 Az USA kilépése a JCPOA-ból; szankciók Irán ellen; az örmény bársonyos forradalom Irán, Örményország
2019 Tiltakozások Irakban és Libanonban; az algériai és szudáni mozgalmak (regionális kontextus) Irak, Libanon
2020 Kászem Szolejmáni meggyilkolása; a bejrúti robbanás; a második hegyi-karabahi háború; az Ábrahám-egyezmények Irán, Libanon, Örményország, Azerbajdzsán, Izrael
2021 A tálibok visszatérése Afganisztánban; a gázai háború; iraki választások Afganisztán, Palesztina, Irak
2022 A Mahsza Amini halálát követő tiltakozások Iránban; pakisztáni árvizek; törökországi inflációs válság Irán, Pakisztán, Törökország
2023 Az izraeli–gázai háború; a törökországi választás; a szíriai földrengés; a hegyi-karabahi exodus Izrael, Palesztina, Törökország, Szíria, Örményország
2024 Bassár al-Aszad rezsimjének bukása; Haszina Vazed távozása Bangladesben; az izraeli–hezbollahi háború; az iráni elnök halála; pakisztáni választások Szíria, Banglades, Libanon, Irán, Pakisztán
2025–2026 Átmeneti folyamatok Szíriában, Bangladesben és a régió több államában; a könyv lezárása egész régió
2026 A könyv lezárásának dátuma; a jelenkori folyamatok értékelése egész régió

Kulcsfigurák és intézmények

A könyvben visszatérő személyek, csoportok és intézmények. A lista nem teljes; a fejezetekben a helyi szereplők is megjelennek. A dátumoknál a fő működési időszak szerepel; a bizonytalan ókori dátumokat kb. jelöli. A névhasználat a context.md átírási szabályait követi.

Ókori és középkori uralkodók

Név Életrajz Szerep
Sargon (Akkád) kb. i. e. 2334–2279 Az Akkád Birodalom megalapítója; a sumer városállamok birodalmi egységesítése.
Hammurapi kb. i. e. 1792–1750 Babilónia királya; a róla elnevezett törvénygyűjtemény.
Assur-bánipal i. e. 669–631 Az Újasszír Birodalom királya; Ninive könyvtára.
II. Nabú-kudurri-uszur (Nabukodonozor) i. e. 605–562 Babilónia királya; Jeruzsálem lerombolása és a babilóniai fogság.
II. Kürosz (Nagy Kürosz) kb. i. e. 600–530 Az Achaemenida Birodalom megalapítója; Babilónia meghódítása.
I. Dareiosz kb. i. e. 550–486 Az Achaemenida Birodalom megszervezője; Perszepolisz építtetője.
Nagy Sándor i. e. 356–323 Makedón hódító; a hellenista világ kialakulása.
I. Ardashir i. sz. 224–242 A Szászánida Birodalom megalapítója.
I. Hoszrau (Khosrow) i. sz. 531–579 A Szászánida Birodalom fénykorának uralkodója; jogi és adózási reformok.
Mohamed kb. 570–632 Az iszlám prófétája; az arab törzsek vallási és politikai egységesítése.
Ali ibn Abi Talib kb. 600–661 A negyedik rásidún kalifa; a síita hagyomány első imámja.
Muávija ibn Abi Szufján kb. 602–680 Az Umajjád kalifátus megalapítója; Damaszkusz főváros.
Abd al-Malik 646–705 Umajjád kalifa; a jeruzsálemi Szikladom és az arab pénzrendszer.
Harún ar-Rasíd 763–809 Abbászida kalifa; Bagdad kulturális fénykora.
Al-Mamún 786–833 Abbászida kalifa; a fordítómozgalom és a tudomány pártolása.
Mahmúd gaznavi 971–1030 A Gaznavida Birodalom uralkodója; az Indus-völgyi hadjáratok.
Togril bég kb. 990–1063 A Szeldzsuk Birodalom megalapítója.
Alp Arszlán 1029–1072 Szeldzsuk szultán; a manzikerti csata győztese.
Maliksah 1055–1092 Szeldzsuk szultán; a birodalom legnagyobb kiterjedése.
Szaladin 1137–1193 Ajjúbida szultán; Jeruzsálem visszafoglalása 1187-ben.
Dzsingisz kán kb. 1162–1227 A Mongol Birodalom megalapítója.
Hülegü kb. 1218–1265 Ilkhanátus megalapítója; Bagdad lerombolása 1258-ban.
Timur 1336–1405 A Timurida Birodalom megalapítója; Közép-Ázsia és Irán meghódítója.
I. Mehmed 1389–1421 Oszmán szultán; a birodalom újjászervezése az 1402-es vereség után.
II. Mehmed 1432–1481 Oszmán szultán; Konstantinápoly elfoglalása 1453-ban.
I. Szulejmán 1494–1566 Oszmán szultán; a birodalom fénykora és a jogi rendszer kodifikálása.
I. Abbász 1571–1629 Szafavida sah; Iszfahán újjáépítése és a birodalom megszilárdítása.
Akbar 1542–1605 Mogul uralkodó; vallási és közigazgatási toleranciája, birodalmi integráció.
Aurangzeb 1618–1707 Mogul uralkodó; a birodalom legnagyobb kiterjedése és a vallási feszültségek növekedése.
Nadir sah 1688–1747 Afsárida uralkodó; Irán és Afganisztán hadjáratai.
Ahmad sah Durrani 1722–1772 A Durrani Birodalom megalapítója; a modern Afganisztán elődje.
Muhammad ibn Abd al-Wahhab 1703–1792 Vahhabita vallási tanító; a szaúdi dinasztiával kötött szövetség.
Muhammad Ali Pasha 1769–1849 Egyiptom oszmán helytartója; modernizációs reformok (regionális kontextus).
Naser al-Din sah 1831–1896 Kádzsár sah; a koncessziók és a 19. századi reformok korszaka.
II. Abdulhamid 1842–1918 Oszmán szultán; az alkotmányos rend felfüggesztése és a birodalom válsága.

Modern politikai vezetők

Izrael és Palesztina

Név Életrajz Szerep
Theodor Herzl 1860–1904 A politikai cionizmus megalapítója; A zsidó állam szerzője.
David Ben-Gurion 1886–1973 Izrael első miniszterelnöke; az államalapítás vezetője.
Golda Meir 1898–1978 Izrael miniszterelnöke 1969–1974; az 1973-as háború korszakának vezetője.
Jichák Rabin 1922–1995 Izrael miniszterelnöke; az oslói folyamat egyik kulcsfigurája, 1995-ben meggyilkolták.
Simón Peresz 1923–2016 Izrael miniszterelnöke és elnöke; a béketörekvések szereplője.
Benjamin Netanjahu 1949– Izrael miniszterelnöke több ciklusban; a jobboldali politika meghatározó alakja.
Jasszer Arafat 1929–2004 A PFSZ vezetője; a palesztin nemzeti mozgalom szimbóluma.
Mahmúd Abbász 1935– A Palesztin Hatóság elnöke 2005-től; a Fatah vezetője.

Libanon

Név Életrajz Szerep
Camille Chamoun 1900–1987 Libanon elnöke 1952–1958; a konfesszionális rendszer kulcsfigurája.
Fuad Chehab 1902–1973 Libanon elnöke 1958–1964; az állam és a hadsereg reformja.
Rafik Haríri 1944–2005 Libanon miniszterelnöke; az 1990-es újjáépítés és a 2005-ös merénylet áldozata.
Szaad Haríri 1970– Libanon miniszterelnöke több ciklusban; Rafik Haríri fia.
Haszan Naszrallah 1960–2024 A Hezbollah főtitkára; 2024-ben izraeli csapásban halt meg.
Michel Aoun 1933– Libanon elnöke 2016–2022; korábbi katonai parancsnok.
Nabih Berri 1938– Libanon parlamenti elnöke 1992-től; az Amal mozgalom vezetője.

Jordánia

Név Életrajz Szerep
I. Abdullah 1882–1951 Transzjordánia emírje, majd Jordánia első királya; 1951-ben meggyilkolták.
Hussein király 1935–1999 Jordánia királya 1952–1999; a „fekete szeptember” és a békeszerződés korszaka.
II. Abdullah 1962– Jordánia királya 1999-től; a gazdasági reformok és a menekültválság kezelője.

Szíria

Név Életrajz Szerep
Hafez al-Assad 1930–2000 Szíria elnöke 1971–2000; a Baath-rezsim megszilárdítója.
Bassár al-Assad 1965– Szíria elnöke 2000–2024; a polgárháború és a rezsim bukásának alakja.
Ahmed al-Sharaa 1982– A Hajat Tahrir as-Sám (HTS) vezetője; a 2024-es rezsimváltás utáni átmenet kulcsfigurája.

Irak

Név Életrajz Szerep
I. Fejszál 1885–1933 Irak első királya 1921–1933; a Hasemita dinasztia tagja.
Szaddám Huszein 1937–2006 Irak elnöke 1979–2003; a Baath-rezsim és az öbölháborúk vezetője.
Núri al-Máliki 1950– Irak miniszterelnöke 2006–2014; a szektariánus politika meghatározó alakja.
Musztafa al-Kádimi 1967– Irak miniszterelnöke 2020–2022; a választási reform és a tiltakozások korszaka.

Szaúd-Arábia

Név Életrajz Szerep
Abd al-Azíz ibn Szaúd 1880–1953 A modern Szaúd-Arábia megalapítója; 1932-ben király.
Fejszál király 1906–1975 Szaúd-Arábia királya 1964–1975; az olajpolitika és a modernizáció alakítója.
Abdullah király 1924–2015 Szaúd-Arábia királya 2005–2015; az arab tavasz és a jemeni háború korszaka.
Szalmán király 1935– Szaúd-Arábia királya 2015-től.
Mohammed bin Szalmán 1985– Trónörökös 2017-től; a Vision 2030 és a társadalmi reformok vezetője.

Jemen

Név Életrajz Szerep
Ali Abdullah Száleh 1947–2017 Jemen elnöke 1990–2012; az egyesítés és a polgárháború alakja.
Abdrabbuh Manszúr Hádí 1945– Jemen elnöke 2012–2017 (nemzetközileg elismert); a száműzetésben működő kormány vezetője.
Abdul-Malik al-Húthi 1979/1980– A húti mozgalom vezetője 2004-től; a 2014-es hatalomátvétel kulcsfigurája.

Omán

Név Életrajz Szerep
Kábúsz bin Szaíd 1940–2020 Omán szultánja 1970–2020; a modern állam megteremtője.
Haitham bin Tárik 1955– Omán szultánja 2020-tól; a Vision 2040 és a gazdasági diverzifikáció vezetője.

Irán

Név Életrajz Szerep
Reza sah 1878–1944 Irán sahja 1925–1941; a Pahlavi dinasztia megalapítója, modernizációs reformok.
Mohammad Moszaddegh 1882–1967 Irán miniszterelnöke 1951–1953; az olajállamosítás és az 1953-as puccs áldozata.
Mohammad Reza Pahlavi 1919–1980 Irán sahja 1941–1979; a fehér forradalom és az iszlám forradalom előtti rendszer vezetője.
Ruhollah Homeini 1902–1989 Az 1979-es iszlám forradalom vezetője; Irán legfelsőbb vezetője 1979–1989.
Ali Hamenei 1939– Irán legfelsőbb vezetője 1989-től.
Mohammad Khatami 1943– Irán elnöke 1997–2005; a reformmozgalom képviselője.
Mahmúd Ahmadinezsád 1956– Irán elnöke 2005–2013; a nukleáris program és a szankciók korszaka.
Haszan Róhani 1948– Irán elnöke 2013–2021; a JCPOA-tárgyalások egyik szereplője.
Ebráhim Raiszi 1960–2024 Irán elnöke 2021–2024; helikopterbalesetben halt meg.
Maszúd Pezeskiján 1954– Irán elnöke 2024-től; a reformista tábor képviselője.

Pakisztán

Név Életrajz Szerep
Muhammad Ali Dzsinnah 1876–1948 A Muszlim Liga vezetője; Pakisztán első főkormányzója.
Liaquat Ali Khan 1895–1951 Pakisztán első miniszterelnöke 1947–1951.
Ayub Khan 1907–1974 Pakisztán elnöke 1958–1969; katonai rezsim és modernizáció.
Zulfikar Ali Bhutto 1928–1979 Pakisztán elnöke és miniszterelnöke; a PPP megalapítója.
Zia-ul-Haq 1924–1988 Pakisztán elnöke 1978–1988; az iszlamizáció és az afgán háború korszaka.
Benazir Bhutto 1953–2007 Pakisztán miniszterelnöke 1988–1990 és 1993–1996; 2007-ben meggyilkolták.
Nawaz Sharif 1949– Pakisztán miniszterelnöke több ciklusban; a PML-N vezetője.
Pervez Musharraf 1943–2023 Pakisztán elnöke 2001–2008; katonai rezsim.
Imran Khan 1952– Pakisztán miniszterelnöke 2018–2022; a PTI vezetője.
Shehbaz Sharif 1951– Pakisztán miniszterelnöke 2022–2023 és 2024-től.

Banglades

Név Életrajz Szerep
Sheikh Mudzsibur Rahman 1920–1975 Banglades megalapítója; miniszterelnök és elnök, 1975-ben meggyilkolták.
Ziaur Rahman 1936–1981 Banglades elnöke 1977–1981; a BNP megalapítója.
Hussain Muhammad Ershad 1930–2019 Banglades elnöke 1983–1990; katonai rezsim.
Sheikh Haszina Vazed 1947– Banglades miniszterelnöke 1996–2001 és 2009–2024; 2024-ben távozott.
Muhammad Yunus 1940– Közgazdász, a mikrohitel úttörője; 2024-től az átmeneti kormány vezetője.

Afganisztán

Név Életrajz Szerep
Amanullah Khan 1892–1960 Afganisztán királya 1919–1929; a függetlenség és a reformok korszaka.
Zahir Shah 1914–2007 Afganisztán királya 1933–1973; a monarchia utolsó évtizedei.
Mohammed Daoud Khan 1909–1978 Afganisztán elnöke 1973–1978; a köztársaság kikiáltója.
Nur Muhammad Taraki 1917–1979 A Népi Demokratikus Párt (PDPA) vezetője; Afganisztán elnöke 1978–1979.
Hafizullah Amin 1929–1979 Afganisztán elnöke 1979; a szovjet invázió előtti rövid korszak.
Babrak Karmal 1929–1996 Afganisztán elnöke 1979–1986; a szovjet megszállás korszaka.
Mohammad Najibullah 1947–1996 Afganisztán elnöke 1987–1992; a kommunista rezsim utolsó vezetője.
Burhanuddin Rabbani 1940–2011 Afganisztán elnöke 1992–2001; a mudzsahedin kormány vezetője.
Mullah Omar 1960–2013 A tálib mozgalom vezetője; Afganisztán de facto uralkodója 1996–2001.
Hamid Karzai 1957– Afganisztán elnöke 2001–2014; a 2001 utáni rendezés kulcsfigurája.
Ashraf Ghani 1949– Afganisztán elnöke 2014–2021; a tálib visszatérés idején távozott.

Türkmenisztán

Név Életrajz Szerep
Saparmurat Niyazov 1940–2006 Türkmenisztán elnöke 1990–2006; személyi kultusz és semlegességi politika.
Gurbanguly Berdimuhamedow 1957– Türkmenisztán elnöke 2006–2022; a gázexport és a gazdasági reformok korszaka.
Serdar Berdimuhamedow 1981– Türkmenisztán elnöke 2022-től.

Örményország

Név Életrajz Szerep
Nagy Tigranész kb. i. e. 140–55 Az ókori Örményország legnagyobb kiterjedésű uralkodója.
Mesrop Mashtots kb. 362–440 Az örmény ábécé megalkotója; a keresztény örmény kultúra alapítója.
Andranik Ozanian 1865–1927 Örmény katonai vezető és nemzeti hős; az első világháború és a függetlenségi harc alakja.
Levon Ter-Petrossian 1945– Örményország első elnöke 1991–1998.
Robert Kocsarján 1954– Örményország elnöke 1998–2008.
Serzh Sargsyan 1954– Örményország elnöke 2008–2018, majd miniszterelnöke 2018-ban.
Nikol Pasinján 1975– Örményország miniszterelnöke 2018-tól; a 2018-as bársonyos forradalom vezetője.

Grúzia

Név Életrajz Szerep
III. Bagrat kb. 960–1014 A Bagratida Grúzia egyesítője.
IV. Dávid 1073–1125 Grúzia királya; az „építő” reformok és a birodalmi expanzió.
Tamár királynő 1166–1213 Grúzia aranykorának uralkodója.
Noe Zhordania 1868–1953 A Grúz Demokratikus Köztársaság vezetője 1918–1921.
Eduard Sevardnadze 1928–2014 Grúzia elnöke 1995–2003; korábbi szovjet külügyminiszter.
Miheil Szaakasvili 1967– Grúzia elnöke 2004–2013; a rózsás forradalom vezetője.
Bidzina Ivanisvili 1956– A Grúz Álom megalapítója; a grúz politika meghatározó szereplője.

Törökország

Név Életrajz Szerep
Mustafa Kemal Atatürk 1881–1938 A Török Köztársaság megalapítója és első elnöke; a kemalista reformok vezetője.
İsmet İnönü 1884–1973 Törökország elnöke 1938–1950; a többpártrendszer bevezetésének korszaka.
Adnan Menderes 1899–1961 Törökország miniszterelnöke 1950–1960; az 1960-as puccs után kivégezték.
Süleyman Demirel 1924–2015 Törökország miniszterelnöke több ciklusban, elnöke 1993–2000.
Turgut Özal 1927–1993 Törökország miniszterelnöke 1983–1989, elnöke 1989–1993; a gazdasági liberalizáció alakja.
Necmettin Erbakan 1926–2011 Törökország miniszterelnöke 1996–1997; az iszlamista mozgalom meghatározó alakja.
Recep Tayyip Erdoğan 1954– Törökország miniszterelnöke 2003–2014, elnöke 2014-től; az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetője.

Intézmények és mozgalmak

Intézmény / mozgalom Időszak Szerep
Oszmán Birodalom kb. 1299–1922 A régió meghatározó kora újkori birodalma; közigazgatás, jog, millet-rendszer.
Szafavida Birodalom 1501–1736 Irán síita állama; a modern Irán vallási és területi előzménye.
Mogul Birodalom 1526–1857 Dél-Ázsia nagy iszlám birodalma; közigazgatási és kulturális örökség.
Kádzsár Irán 1794–1925 Irán 19. századi dinasztiája; koncessziók és alkotmányos forradalom.
Pahlavi Irán 1925–1979 Irán modernizáló, szekuláris monarchiája; az iszlám forradalom buktatta meg.
Brit Birodalom / British Raj 1858–1947 India, Palesztina, Irak, Jordánia és a Perzsa-öböl gyarmati ura; a mandátumrendszer kulcsa.
Népszövetség 1920–1946 A mandátumrendszer létrehozója; a gyarmati uralom nemzetközi jogi kerete.
ENSZ 1945– A háború utáni nemzetközi rend és a konfliktuskezelés kerete.
Arab Liga 1945– Az arab államok regionális szervezete.
OPEC 1960– Az olajexportáló országok szervezete; az olajár és a termelés hangolása.
OIC (Iszlám Együttműködési Szervezet) 1969– A muszlim államok nemzetközi szervezete; 2011-ig Iszlám Konferencia Szervezete néven működött.
GCC (Öböl Menti Együttműködési Tanács) 1981– Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Bahrein, az EAE és Omán regionális szervezete.
PFSZ (Palesztin Felszabadítási Szervezet) 1964– A palesztin nemzeti mozgalom ernyőszervezete.
Fatah 1959– A PFSZ meghatározó palesztin mozgalma; Mahmúd Abbász pártja.
Hamász 1987– Palesztin iszlamista mozgalom; 2007-től Gáza de facto ura.
Hezbollah 1982– Libanoni síita fegyveres mozgalom és párt; Irán szövetségese.
PKK (Kurdisztáni Munkáspárt) 1978– Kurd fegyveres mozgalom; Törökország, az USA és az EU terrorszervezetnek tartja.
Baath Párt 1947– Arab nacionalista és szocialista párt; Szíriában és Irakban jutott hatalomra.
Muslim Brotherhood (Muszlim Testvériség) 1928– Iszlamista mozgalom; Egyiptomban és a régió több államában jelentős.
Al-Kaida 1988– Iszlamista dzsihadista hálózat; a 9/11-es támadások elkövetője.
Taliban 1994– Afgán iszlamista mozgalom; 1996–2001 és 2021-től Afganisztán ura.
Iszlám Állam (ISIS) 2013– Iszlamista dzsihadista szervezet; 2014–2019 között kalifátust hirdetett Irakban és Szíriában.
UNRWA 1949– Az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete.
UNHCR 1950– Az ENSZ menekültügyi főbiztossága.
IAEA 1957– A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség; az iráni nukleáris program ellenőrzése.
NATO 1949– Az észak-atlanti szövetség; Törökország 1952-től tag.
Európai Unió 1993– Az európai integráció; Törökország tagjelölt, Grúzia és Örményország kapcsolata vitatott.
CSTO 2002– A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete; Oroszország vezette katonai szövetség.
SCO 2001– A Sanghaji Együttműködési Szervezet; Oroszország, Kína és közép-ázsiai államok.
Saudi Aramco 1933– (Saudi Aramco néven 1988-tól) Szaúd-Arábia állami olajvállalata; a világ egyik legnagyobb olajtermelője.
Kurdisztáni Regionális Kormányzat (KRG) 1992– Iraki Kurdisztán autonóm kormányzata.
Örmény Apostoli Egyház 301– Az örmény nemzeti egyház; a kereszténység államvallássá tételének hagyománya.

Bibliográfia és forráskulcsok

A könyv alapvető szakirodalmi háttere. A fejezet szintű forrásokat a sources.md és a generált forrásjegyzetek tartalmazzák; ez a lista a kiinduló kézikönyveket, az országmonográfiákat és a fontosabb tematikus munkákat gyűjti össze. A kiadási év az első vagy a legutóbb használt kiadásra utal; ahol több kiadás van, azt a szerző és a cím mellett jelezzük. A lista nem teljes, és nem helyettesíti a fejezetenkénti forráskritikát.

Általános kézikönyvek és összefoglalók

Ókor és középkor

Kora újkor: Oszmánok, szafavidák, mogulok, kádzsárok

A modern régió: 19–20. század

Országmonográfiák

Izrael és Palesztina

Libanon

Jordánia

Szíria

Irak

Szaúd-Arábia

Jemen

Omán

Irán

Pakisztán

Banglades

Afganisztán

Türkmenisztán

Örményország

Grúzia

Törökország

Tematikus irodalom

Elsődleges források és adatbázisok

Megjegyzés a bibliográfia használatához