Függelékek

Fogalomtár (magyar–angol–spanyol/portugál)

A könyv kulcsfogalmai ábécésorrendben. Az idegen alak első előfordulásnál a szövegben is szerepel; itt a magyar, az angol és – ahol releváns – a spanyol/portugál megfelelő áll.

Fogalom	Angol	Spanyol / portugál	Meghatározás
alkirályság	viceroyalty	virreinato	A spanyol korona nagy gyarmati közigazgatási egysége, élén alkirállyal (pl. Új-Spanyolország, Peru, Río de la Plata).
audiencia	audiencia	audiencia	A spanyol gyarmati igazságszolgáltatási és közigazgatási testület, illetve annak területi hatásköre.
caudillo	caudillo	caudillo	Katonai vagy regionális hatalommal rendelkező politikai vezető a 19. századi Latin-Amerikában.
encomienda	encomienda	encomienda	A spanyol korona által adományozott jog a helyi munkaerő hasznosítására, cserébe az „őslakosok védelméért” és evangelizálásáért.
gyarmati örökség	colonial legacy	herencia colonial	A gyarmati intézmények, társadalmi hierarchiák és gazdasági szerkezetek továbbélése a függetlenség után.
hacienda	hacienda	hacienda / fazenda	Nagy magánbirtok, amely a helyi munkaerőt és termelést ellenőrzi; Brazíliában fazenda.
importhelyettesítő iparosítás	import substitution industrialization (ISI)	industrialización por sustitución de importaciones	A 20. századi gazdaságpolitika, amely a hazai ipart védővámokkal és állami támogatással fejleszti.
kasztrendszer	caste system	sistema de castas	A spanyol gyarmati társadalom jogi-társadalmi rétegződése az európai, őslakos és afrikai származás szerint.
kreol	creole	criollo	Amerikában született spanyol leszármazott; a gyarmati elit része, de nem peninsulares.
latifundium	latifundium	latifundio	Nagy kiterjedésű földbirtok, gyakran alacsony termelékenységgel és társadalmi egyenlőtlenséggel.
maroon	maroon	cimarrón / quilombola	Rabszolgaságból megszökött afrikai és leszármazott közösség; Brazíliában quilombola.
mestizo	mestizo	mestizo / mestiço	Európai és őslakos származású személy; a gyarmati és nemzeti identitás kulcsfogalma.
mit’a	mit’a	mita	A spanyol gyarmati rendszerben alkalmazott kötelező közmunka, különösen a bányászatban.
neoliberális reform	neoliberal reform	reforma neoliberal	A 1980–90-es évek piacnyitó, privatizációs és deregulációs politikái.
pampa	pampas	pampa	A Río de la Plata környéki füves síkság, az argentin exportgazdaság és szarvasmarha-tenyésztés központja.
peninsular	peninsular	peninsular	Spanyolországban született spanyol; a gyarmati adminisztráció felső rétege.
populizmus	populism	populismo	Politikai stílus és mozgalom, amely a „nép” nevében szemben áll az elittel; Latin-Amerikában gyakran karizmatikus vezetővel és szociális juttatásokkal.
prekolumbiánus	pre-Columbian	precolombino	Az európai hódítás előtti amerikai kultúrák és időszak.
quipu	quipu	quipu	Az Inka Birodalom csomós kötélrendszere, amely számadatok és esetleg narratívák rögzítésére szolgált.
reducción	reduction	reducción	A spanyol gyarmati politika, amely az őslakosokat missziós településekre összpontosította.
szinkretizmus	syncretism	sincretismo	Vallási és kulturális elemek keveredése, például afro-amerikai vallásokban.
tisztviselői kar	bureaucracy	burocracia	Az állami adminisztráció hivatalnoki rétege; a gyarmati és nemzeti államokban eltérő társadalmi szereppel.
ültetvény	plantation	plantación / plantação	Nagy, exportra termelő mezőgazdasági birtok, gyakran rabszolga- vagy szerződéses munkával.
városi informalitás	urban informality	informalidad urbana	A városi gazdaság és lakhatás nem szabályozott, nem bejegyzett szektora.
whitening	whitening	blanqueamiento	A 19–20. századi politika, amely az európai bevándorlást és a „fehér” népesség növelését támogatta.
zöld fordulat	green transition	transición verde	A fosszilis energiáról a megújuló energiára és a fenntartható gazdaságra való átmenet.

Kronológia és idővonal

A könyv fő idővonala. A dátumoknál a közelítő értékeket kb. jelöli; a vitatott vagy eltérő forrásadatokat a fejezetek részletezik. Az országnév a mai államot jelöli, a történelmi régiók nevét a szöveg pontosítja.

A hódítás előtt

Év	Esemény	Régió
kb. 15 000–10 000 évvel ezelőtt	Az amerikai kontinens benépesülése; a legkorábbi dél-amerikai lelőhelyek	kontinens
kb. i. e. 3000–1800	Caral–Supe civilizáció	Peru
kb. i. e. 900–200	Chavín kultúra	Peru
kb. i. sz. 100–700	Moche és Nazca kultúrák	Peru
kb. 500–1000	Tiwanaku és Wari birodalmak	Bolívia, Peru
kb. 1200–1533	Az Inka Birodalom (Tawantinsuyu)	Peru, Ecuador, Bolívia, Chile, Argentína
1325 (hagyományos)	Tenochtitlan alapítása (nem dél-amerikai, de a hódítás kontextusa)	Mexikó

Hódítás és gyarmati kor

Év	Esemény	Ország/régió
1492	Kolumbusz első útja; a karibi térség elérése	Karib-térség
1494	Tordesillasi szerződés	Spanyolország, Portugália
1500	Cabral eléri Brazília partjait	Brazília
1532–1533	Pizarro hódítása; Cajamarca, az Inka Birodalom bukása	Peru
1534	Quito spanyol alapítása	Ecuador
1536/1580	Buenos Aires alapítása és újraalapítása	Argentína
1537	Asunción alapítása	Paraguay
1538	Bogotá alapítása	Colombia
1541	Santiago de Chile alapítása	Chile
1545	Potosí ezüstbányáinak felfedezése	Bolívia
1549	Salvador da Bahia alapítása, a portugál gyarmati főváros	Brazília
1567	Caracas alapítása	Venezuela
1609–1767	Jezsuita missziók és redukciók	Paraguay, Argentína, Brazília
1763	A hétéves háború után Portugália megtartja Brazíliát	Brazília
1776	A Río de la Plata alkirályság létrehozása	Argentína, Uruguay, Paraguay, Bolívia
1780–1782	Túpac Amaru II. felkelése	Peru, Bolívia
1791–1804	Haiti forradalma (a rabszolgaság eltörlése)	Karib-térség

Függetlenség és nemzetépítés

Év	Esemény	Ország/régió
1808–1814	Napóleon megszállja Spanyolországot; a kreol junták	kontinens
1810	A május forradalma Buenos Airesben; junták Bogotában, Caracasban, Quitóban	Argentína, Colombia, Venezuela, Ecuador
1811	Venezuela és Paraguay függetlensége	Venezuela, Paraguay
1816	Argentína függetlensége (Tucumán)	Argentína
1818	Chile függetlensége	Chile
1819	Boyacá; Gran Colombia	Colombia, Venezuela, Ecuador
1821	Perú függetlensége; Venezuela és Ecuador kiválása	Peru, Venezuela, Ecuador
1822	Brazília függetlensége; I. Péter császár	Brazília
1825	Bolívia függetlensége; Uruguay függetlensége (1828)	Bolívia, Uruguay
1831	Gran Colombia felbomlása	Colombia, Venezuela, Ecuador
1836–1839	A bolíviai–perui konföderáció	Bolívia, Peru
1839–1852	Rosas korszaka Argentínában	Argentína
1849–1886	Liberális–konzervatív polgárháborúk Colombiában	Colombia
1864–1870	A hármas szövetség háborúja (paraguayi háború)	Paraguay, Brazília, Argentína, Uruguay
1879–1884	A csendes-óceáni háború (salpeterháború)	Chile, Peru, Bolívia
1888	A rabszolgaság eltörlése Brazíliában	Brazília
1889	A brazil császárság bukása; köztársaság	Brazília
1899–1902	Az ezer nap háborúja	Colombia
1903	Panama elszakadása Colombiától	Panama, Colombia

A 20. század

Év	Esemény	Ország/régió
1910–1920	A mexikói forradalom (a kontinens kontextusában)	Mexikó
1914	Az első világháború; az olaj szerepének növekedése	Venezuela
1929–1933	A nagy gazdasági világválság	kontinens
1930	Puccs Argentínában; Vargas hatalomra kerülése Brazíliában	Argentína, Brazília
1932–1935	A chaco-háború	Bolívia, Paraguay
1938	Cárdenas olajállamosítása	Mexikó
1943	Juan Perón felemelkedése	Argentína
1945–1947	A hidegháború kezdete; a populista rezsimek megerősödése	kontinens
1952	A bolíviai nemzeti forradalom	Bolívia
1954	Puccs Guatemalában (kontinentális hatás)	Guatemala
1955	Perón bukása	Argentína
1959	A kubai forradalom győzelme	Kuba
1964	Katonai puccs Brazíliában	Brazília
1968	Velasco reformjai Peruban	Peru
1970–1973	Allende kormánya és a chilei puccs	Chile
1973–1983	Katonai diktatúra Uruguayban és Argentínában	Uruguay, Argentína
1976–1983	Az argentin „piszkos háború”	Argentína
1979	A sandinista forradalom győzelme Nicaraguában	Nicaragua
1982	A Falkland-szigeteki háború	Argentína, Egyesült Királyság
1985	A brazil katonai rezsim vége; demokratizálódás	Brazília
1989	A berlini fal leomlása; a hidegháború vége	kontinens
1990	Pinochet veresége a népszavazáson; a chilei átmenet	Chile
1994	A NAFTA hatályba lépése (kontinentális hatás)	Mexikó, USA, Kanada
1998–1999	Chávez hatalomra kerülése Venezuelában	Venezuela
2001	Az argentin gazdasági válság	Argentína

A 21. század

Év	Esemény	Ország/régió
2002	Luiz Inácio Lula da Silva megválasztása	Brazília
2003–2015	A kirchnerista korszak Argentínában	Argentína
2005–2006	Evo Morales megválasztása Bolíviában	Bolívia
2007	Rafael Correa kormánya Ecuadorban	Ecuador
2010	A bányászbaleset és mentés Chilében	Chile
2013	Chávez halála; Maduro hatalomra kerülése	Venezuela
2015	Az ExxonMobil olajlelőhelyeinek felfedezése Guyana partjainál	Guyana
2016	A FARC-békeegyezmény Colombiában	Colombia
2018	Bolsonaro megválasztása Brazíliában	Brazília
2019	Tiltakozási hullám Chilében, Ecuadorban, Bolíviában; a bolíviai válság	Chile, Ecuador, Bolívia
2020	A COVID-19 világjárvány; gazdasági és társadalmi hatások	kontinens
2021	A venezuelai humanitárius válság folytatódása; migrációs hullám	Venezuela, Colombia
2022	Gabriel Boric hivatalba lépése Chilében; Pedro Castillo eltávolítása Peruban	Chile, Peru
2023	Január 8-i támadás Brazíliában; Javier Milei megválasztása Argentínában	Brazília, Argentína
2024	Választások és politikai válságok Venezuelában, Uruguayban, Ecuadorban	kontinens
2026	A könyv lezárásának dátuma; a jelenkori folyamatok értékelése	kontinens

Kulcsfigurák és intézmények

A könyvben visszatérő személyek, csoportok és intézmények. A lista nem teljes; a fejezetekben a helyi szereplők is megjelennek. A dátumoknál a fő működési időszak szerepel.

Függetlenségi vezetők

Név	Életrajz	Szerep
Simón Bolívar	1783–1830	A dél-amerikai függetlenségi háborúk vezetője; Gran Colombia elnöke.
José de San Martín	1778–1850	Argentína, Chile és Peru függetlenségi hadjáratainak vezetője.
Bernardo O’Higgins	1778–1842	Chile függetlenségének egyik vezetője, az első államfő.
José Gervasio Artigas	1764–1850	A Banda Oriental függetlenségi vezetője, Uruguay nemzeti hőse.
Pedro I. (Brazil császár)	1798–1834	Brazília függetlenségének kikiáltója, az első császár.
Antonio José de Sucre	1795–1830	Bolívar hadvezére, Bolívia első elnöke.
José Gaspar Rodríguez de Francia	1766–1840	Paraguay első diktátora, az ország elszigetelésének építője.

19–20. századi államférfiak

Név	Életrajz	Szerep
Juan Manuel de Rosas	1793–1877	Argentína caudillója, a 19. századi erős állam képviselője.
Pedro II. (Brazil császár)	1825–1891	Brazília második császára, a rabszolgaság eltörlésének aláírója.
Getúlio Vargas	1882–1954	Brazil elnök, a populista Estado Novo megteremtője.
Juan Perón	1895–1974	Argentin elnök, a peronizmus alapítója.
Eva Perón	1919–1952	Perón felesége, a szociális programok és a női választójog szimbóluma.
José Batlle y Ordóñez	1856–1929	Uruguay elnöke, a szociális reformok és a modern állam építője.
Gabriel García Moreno	1821–1875	Ecuador konzervatív elnöke, az egyház és az állam szoros kapcsolatának híve.
Augusto C. Sandino	1895–1934	Nicaraguai gerillavezér; hatása a kontinentális antiimperialista mozgalmakra.
Salvador Allende	1908–1973	Chile elnöke, a szocialista kísérlet vezetője.
Augusto Pinochet	1915–2006	Chile katonai diktátora 1973–1990.
Hugo Chávez	1954–2013	Venezuela elnöke, a bolivári forradalom vezetője.
Evo Morales	1959–	Bolívia első őslakos elnöke (2006–2019).
Luiz Inácio Lula da Silva	1945–	Brazil elnök (2003–2010, 2023–), a PT meghatározó alakja.
Dilma Rousseff	1947–	Brazil elnök (2011–2016), akit impeachment-tel távolítottak el.
Jair Bolsonaro	1955–	Brazil elnök (2019–2022), a jobboldali populizmus képviselője.
Cristina Fernández de Kirchner	1953–	Argentin elnök (2007–2015), a kirchnerizmus meghatározó alakja.
Javier Milei	1970–	Argentin elnök (2023–), radikális gazdasági reformok hirdetője.
Rafael Correa	1963–	Ecuador elnöke (2007–2017), a „21. századi szocializmus” képviselője.

Intézmények és mozgalmak

Intézmény / mozgalom	Időszak	Szerep
Gran Colombia	1819–1831	Bolívar államszövetsége; Colombia, Venezuela, Ecuador és Panama elődje.
FARC	1964–2016	Kolumbiai gerillamozgalom; 2016-ban békeegyezményt kötött.
ELN	1964–	Kolumbiai gerillamozgalom, amely még aktív.
MNR (Bolívia)	1941–	Bolíviai nacionalista forradalmi mozgalom, az 1952-es forradalom vezetője.
CONAIE (Ecuador)	1986–	Ecuadori őslakos szervezetek szövetsége.
Frente Amplio (Uruguay)	1971–	Uruguayi baloldali pártszövetség.
PT (Brazília)	1980–	Brazil Munkáspárt, Lula és Rousseff pártja.
Mercosur	1991–	Dél-amerikai regionális gazdasági integráció.
UNASUR	2008–2019	Dél-amerikai Nemzetek Uniója; több tag kilépett.
CELAC	2010–	Latin-amerikai és karibi államok közössége.
ECLAC/CEPAL	1948–	Az ENSZ latin-amerikai gazdasági bizottsága, a fejlődési modellek fontos forrása.

Bibliográfia és forráskulcsok

A könyv alapvető szakirodalmi háttere. A fejezet szintű forrásokat a sources.md és a generált forrásjegyzetek tartalmazzák; ez a lista a kiinduló kézikönyveket és a fontosabb országmonográfiákat gyűjti össze. A kiadási év az első vagy a legutóbb használt kiadásra utal.

Általános kézikönyvek

Leslie Bethell (szerk.): The Cambridge History of Latin America, I–XI. kötet, Cambridge University Press, 1984–2008.
Tulio Halperín Donghi: The Contemporary History of Latin America, Duke University Press, 1993.
Edwin Williamson: The Penguin History of Latin America, Penguin, 1992 (és későbbi kiadások).
Thomas E. Skidmore – Peter H. Smith: Modern Latin America, Oxford University Press, több kiadás.
Peter Bakewell: A History of Latin America, Blackwell, 1997 (és későbbi kiadások).
John Lynch: The Spanish American Revolutions, 1808–1826, W. W. Norton, 1973/1986.
Victor Bulmer-Thomas: The Economic History of Latin America since Independence, Cambridge University Press, 2003.
The Cambridge History of the Native Peoples of the Americas, III. kötet: South America, Cambridge University Press, 1999.

Országmonográfiák

Argentína: David Rock: Argentina, 1516–1987: From Spanish Colonization to Alfonsín, University of California Press, 1987; James R. Scobie: Argentina: A City and a Nation, Oxford University Press, 1971.
Bolívia: Herbert S. Klein: A Concise History of Bolivia, Cambridge University Press, 2003 (és későbbi kiadások).
Brazília: Boris Fausto: A Concise History of Brazil, Cambridge University Press, 1999; Herbert S. Klein – Francisco Vidal Luna: Brazil: An Economic and Social History, Cambridge University Press, 2023.
Chile: Simon Collier – William F. Sater: A History of Chile, 1808–2002, Cambridge University Press, 2004.
Colombia: David Bushnell: The Making of Modern Colombia: A Nation in Spite of Itself, University of California Press, 1993.
Ecuador: Allen Gerlach: Indians, Oil, and Politics: A Recent History of Ecuador, Scholarly Resources, 2003.
Guyana: Tim Merrill (szerk.): Guyana: A Country Study, Library of Congress, 1992 (és a későbbi országtanulmányok).
Paraguay: Peter Lambert – Andrew Nickson (szerk.): The Transition to Democracy in Paraguay, Macmillan, 1997.
Peru: Peter Flindell Klarén: Peru: Society and Nationhood in the Andes, Oxford University Press, 2000.
Suriname: Richard Price: First-Time: The Historical Vision of an Afro-American People, Johns Hopkins University Press, 1983; valamint a Library of Congress országtanulmánya.
Uruguay: George Pendle: Uruguay, Oxford University Press, 1957; Benjamin Nahum (szerk.): Uruguay: historia contemporánea, több kiadás.
Venezuela: John V. Lombardi: Venezuela: The Search for Order, a Dream of Progress, Oxford University Press, 1982; Steve Ellner: Rethinking Venezuelan Politics, Lynne Rienner, 2008.

Tematikus irodalom

Őslakos népek: Frank Salomon – Stuart B. Schwartz (szerk.): The Cambridge History of the Native Peoples of the Americas, III. kötet, Cambridge University Press, 1999.
Rabszolgaság: Herbert S. Klein: African Slavery in Latin America and the Caribbean, Oxford University Press, 1986.
Diktatúrák és emlékezet: Elizabeth Jelin: State Repression and the Labors of Memory, University of Minnesota Press, 2003.
Migráció: Alejandro Portes – Rubén G. Rumbaut: Immigrant America: A Portrait, University of California Press, több kiadás.
Környezet: Susanna B. Hecht – Alexander Cockburn: The Fate of the Forest: Developers, Destroyers, and Defenders of the Amazon, Verso, 1989 (és későbbi kiadások).
Regionális integráció: Andrew Hurrell: The Quest for Autonomy: Latin America and the International System, 2018.

Elsődleges források és adatbázisok

Library of Congress, Country Studies (loc.gov).
ECLAC/CEPAL statisztikai adatbázisok (cepal.org).
World Bank Open Data és Our World in Data.
A nemzeti levéltárak és könyvtárak digitalizált gyűjteményei (pl. Archivo General de Indias, Biblioteca Nacional do Brasil, Archivo General de la Nación Argentina).
Emlékezetpolitikai intézmények: Museo de la Memoria (Chile), Memoria Abierta (Argentína), Centro de Memoria Histórica (Colombia).
Alkotmányszövegek: Constitute Project.
Választási adatok: IDEA, Latinobarómetro, AmericasBarometer.