A könyv kulcsfogalmai ábécésorrendben. Az idegen alak első előfordulásnál a szövegben is szerepel; itt a magyar, az angol és – ahol releváns – a helyi (francia, német, olasz, spanyol, portugál) megfelelő áll. Az átírás egyszerűsített; a szövegben az első előfordulásnál a teljesebb alak is állhat.
| Fogalom | Angol | Helyi nyelv | Meghatározás |
|---|---|---|---|
| abszolutizmus | absolutism | absolutisme (fr); Absolutismus (de) | A királyi hatalom korlátlan, intézményileg központosított formája; a kora újkori Franciaország és a Habsburg-monarchia a klasszikus példái, de a fogalom országonként eltérő mértékben érvényesült. |
| ancien régime | ancien régime | ancien régime (fr) | A francia forradalom előtti társadalmi és politikai rend, a rendi társadalom, a kiváltságok és az abszolutista monarchia összefoglaló neve. |
| Anschluss | Anschluss | Anschluss (de) | Ausztria 1938-as Németországhoz csatolása; a nemzetközi jog szerint erőszakos annexió, amelyet Ausztria hivatalosan csak 1945 után ismert el. |
| arisztokrácia | aristocracy | aristocratie (fr); Aristokratie (de); aristocrazia (it); aristocracia (es/pt) | A nemesi, örökletes kiváltságokkal rendelkező réteg; a kora újkori és 19. századi Európa egyik meghatározó társadalmi csoportja. |
| asszimiláció | assimilation | assimilation (fr); Assimilation (de); assimilazione (it); asimilación (es); assimilação (pt) | Kisebbségi csoportok nyelvi, kulturális és politikai beolvadása a többségi társadalomba; lehet önkéntes vagy állami kényszeren alapuló folyamat. |
| autarkia | autarky | autarcie (fr); Autarkie (de); autarchia (it); autarquía (es); autarcia (pt) | Gazdasági önellátásra törekvés; a két világháború közötti diktatúrák (Olaszország, Németország, Spanyolország, Portugália) gazdaságpolitikájának egyik eleme. |
| Brexit | Brexit | Brexit | Az Egyesült Királyság 2016-os népszavazáson eldöntött kilépése az Európai Unióból; a kilépés 2020. január 31-én lépett hatályba. |
| burzsoázia | bourgeoisie | bourgeoisie (fr); Bürgertum (de); borghesia (it); burguesía (es); burguesia (pt) | A városi polgárság, illetve a 19. századi ipari és kereskedelmi középosztály; a fogalom használata a marxista és a liberális történetírásban eltér. |
| caciquismo | caciquism | caciquismo (es) | Helyi politikai hatalmasságokon alapuló patronázsrendszer; különösen a restaurációs Spanyolország (1876–1923) választási gyakorlatában. |
| carbonari | Carbonari | carbonari (it) | Az 1810–1830-as évek titkos olasz nemzeti és liberális mozgalma; a Risorgimento egyik korai szerveződése. |
| céh | guild | corporation (fr); Zunft (de); corporazione (it); gremio (es); grémio (pt) | A középkori és kora újkori városok iparosainak szakmai szervezete; a termelés, a minőség és a szakmai képzés szabályozója. |
| concordat | concordat | concordat (fr); Konkordat (de); concordato (it); concordato (es); concordata (pt) | Az állam és a katolikus egyház közötti szerződés; a legfontosabb modern példák az 1801-es francia és az 1929-es lateráni megállapodás. |
| devolúció | devolution | devolution (en) | Központi hatalom átruházása regionális intézményekre; az Egyesült Királyságban Skócia, Wales és Észak-Írország autonómiájának 1998 utáni kerete. |
| diktatúra | dictatorship | dictature (fr); Diktatur (de); dittatura (it); dictadura (es); ditadura (pt) | A hatalom korlátlan, alkotmányos ellenőrzés nélküli gyakorlása; a 20. századi Nyugat-Európában a fasizmus, a nemzetiszocializmus, a francoizmus és a salazarizmus formájában. |
| Estado Novo | New State | Estado Novo (pt) | Salazar 1933-ban létrehozott autoriter rendszere Portugáliában; 1974-ig állt fenn. |
| euró | euro | euro | Az Európai Unió közös pénzneme; 1999-től elszámolási egység, 2002-től készpénz; nem minden EU-tag használja. |
| európai integráció | European integration | intégration européenne (fr); europäische Integration (de); integrazione europea (it); integración europea (es); integração europeia (pt) | Az európai államok gazdasági és politikai együttműködésének folyamata 1951 után; az ESZAK, az EGK és az EU intézményein keresztül. |
| fasizmus | fascism | fascismo (it); fascisme (fr); Faschismus (de); fascismo (es); fascismo (pt) | Mussolini 1919-től szerveződő olasz mozgalma és 1922–1943 közötti államrendszere; általánosabb értelemben a tekintélyelvű, nacionalista, korporatív jobboldali diktatúrák családja, amelyet csak óvatosan szabad egységes kategóriának tekinteni. |
| felvilágosodás | Enlightenment | Lumières (fr); Aufklärung (de); Illuminismo (it); Ilustración (es); Iluminismo (pt) | A 17–18. századi értelmiségi mozgalom, amely az észre, a tudományra, a szabadságra és a haladásra hivatkozott; országonként eltérő politikai és vallási hangsúlyokkal. |
| feudalizmus | feudalism | féodalité (fr); Feudalismus (de); feudalesimo (it); feudalismo (es/pt) | A hűbéri és földesúri viszonyokon alapuló középkori társadalmi rend; a fogalom a 18–19. századi történetírás terméke, ezért használata vitatott. |
| föderalizmus | federalism | fédéralisme (fr); Föderalismus (de); federalismo (it/es/pt) | Az államhatalom megosztása központi és regionális szintek között; Svájc, Németország és Ausztria alkotmányos berendezkedésének meghatározó elve. |
| francoizmus | Francoism | franquismo (es) | Franco 1939–1975 közötti diktatúrája Spanyolországban; nacionalista, katolikus és autoriter rendszer, amely a polgárháború emlékezetére épült. |
| guelfek és ghibellinek | Guelphs and Ghibellines | guelfi e ghibellini (it) | A középkori Itália két politikai táborának neve: a pápaság (guelf) és a császár (ghibellin) hívei; a városállamok belpolitikai konfliktusainak egyik fő tengelye. |
| Habsburg | Habsburg | Habsburg | A 13–20. század egyik legfontosabb európai dinasztiája; osztrák örökös tartományok, a Német-római Birodalom császári címe, a spanyol ág és a Osztrák–Magyar Monarchia. |
| Hanza | Hanseatic League | Hanse (de) | A 12–17. századi északnémet és balti kereskedővárosok szövetsége; a kereskedelem, a hajózás és a városi önkormányzat hálózata. |
| Holocaust | Holocaust | Holocauste (fr); Holocaust (de); Olocausto (it); Holocausto (es/pt) | A náci Németország és szövetségesei által a zsidók ellen elkövetett népirtás 1941–1945 között; kb. hatmillió áldozat. A roma áldozatokra külön fogalom a Porajmos; a többi üldözött csoport (fogyatékosok, politikai foglyok, LMBTQ-emberek, szláv hadifoglyok) a náci üldözés történetéhez tartozik. |
| hűbériség | vassalage | vassalité (fr); Lehnswesen (de); vassallaggio (it); vasallaje (es); vassalagem (pt) | A hűbérúr és a vazallus közötti személyes függőségi és földhasználati viszony; a középkori államszervezés egyik formája. |
| imperializmus | imperialism | impérialisme (fr); Imperialismus (de); imperialismo (it/es/pt) | Egy állam területi és gazdasági terjeszkedése más népek felett; a 19. század végi gyarmatosítási hullám és a nagyhatalmi versengés leírására használt fogalom. |
| inkvizíció | Inquisition | Inquisition (fr); Inquisition (de); Inquisizione (it); Inquisición (es); Inquisição (pt) | A katolikus egyház eretnekséget vizsgáló intézménye; a spanyol és portugál inkvizíció a 15–19. században a vallási egység és a politikai ellenőrzés eszköze volt. |
| ipari forradalom | Industrial Revolution | révolution industrielle (fr); Industrielle Revolution (de); rivoluzione industriale (it); Revolución Industrial (es); Revolução Industrial (pt) | A 18. század végén Nagy-Britanniában kezdődő, majd Európa-szerte elterjedő technológiai, gazdasági és társadalmi átalakulás; a gőzgép, a textilipar, a vasút és a gyáripar korszaka. |
| jakobinus | Jacobin | jacobin (fr) | A francia forradalom radikális, központosító és terrorra is támaszkodó politikai csoportja; a fogalmat később általában a radikális forradalmárokra is használták. |
| jóléti állam | welfare state | État-providence (fr); Wohlfahrtsstaat (de); stato sociale (it); Estado del bienestar (es); Estado-providência (pt) | Az állam felelősségvállalása a polgárok szociális biztonságáért; a 20. század második felében Nyugat-Európa meghatározó intézményrendszere. |
| karlizmus | Carlism | carlismo (es) | A spanyol legitimista, tradicionalista és katolikus mozgalom; a 19. századi karlista háborúk és a Bourbon-örökösödés vitájának öröksége. |
| konzervativizmus | conservatism | conservatisme (fr); Konservatismus (de); conservatorismo (it); conservadurismo (es); conservadorismo (pt) | A hagyomány, a tekintély, a tulajdon és a fokozatos reform mellett érvelő politikai irányzat; a francia forradalom után alakult ki modern formájában. |
| Kulturkampf | Kulturkampf | Kulturkampf (de) | Bismarck 1870-es évekbeli politikája a katolikus egyház befolyásának visszaszorítására Németországban; általánosabban az állam és az egyház közötti kulturális-politikai konfliktus. |
| liberalizmus | liberalism | libéralisme (fr); Liberalismus (de); liberalismo (it/es/pt) | Az egyéni szabadságjogokra, az alkotmányos kormányzásra, a jogállamra és a piacgazdaságra épülő politikai irányzat; a 19. századi nemzeti és alkotmányos mozgalmak fő ideológiája. |
| migráció | migration | migration (fr); Migration (de); migrazione (it); migración (es); migração (pt) | Népességmozgás országok vagy régiók között; a 20–21. századi Nyugat-Európa egyik legfontosabb társadalmi és politikai kérdése. |
| monarchia | monarchy | monarchie (fr); Monarchie (de); monarchia (it); monarquía (es); monarquia (pt) | Egyetlen uralkodó (király, császár, herceg) által vezetett államforma; lehet abszolút vagy alkotmányos, illetve parlamentáris. |
| multikulturalizmus | multiculturalism | multiculturalisme (fr); Multikulturalismus (de); multiculturalismo (it/es); multiculturalismo (pt) | A kulturális sokszínűség elismerésére és intézményes kezelésére épülő politikák és elméletek; a bevándorló társadalmak integrációs vitáinak egyik kulcsfogalma. |
| nacionalizmus | nationalism | nationalisme (fr); Nationalismus (de); nazionalismo (it); nacionalismo (es/pt) | A nemzeti identitás, a nemzeti önrendelkezés és a nemzetállam eszméje; a 19. századi nemzetépítés és a 20. századi konfliktusok egyik fő mozgatója. |
| nemzetállam | nation-state | État-nation (fr); Nationalstaat (de); Stato-nazione (it); Estado-nación (es); Estado-nação (pt) | Olyan állam, amelynek határai és intézményei egy meghatározott nemzethez kötődnek; a 19. századi európai nemzetépítés célképe, amely ritkán valósult meg teljesen. |
| nemzetiszocializmus | National Socialism | Nationalsozialismus (de); nazionalsocialismo (it) | Hitler és a náci párt 1919–1945 közötti ideológiája és rendszere; fajelméletre, antiszemitizmusra, terjeszkedésre és a vezérkultuszra épülő diktatúra, amely a Holocaustért és a második világháborúért felelős. |
| népszavazás | referendum | référendum (fr); Volksabstimmung (de); referendum (it/es/pt) | Közvetlen szavazás egy politikai kérdésről; Svájcban a közvetlen demokrácia része, más államokban alkalmi eszköz. |
| Ostpolitik | Ostpolitik | Ostpolitik (de) | Willy Brandt nyugatnémet kancellár 1970-es évekbeli keleti politikája; a szovjet blokkal való enyhülés és a két német állam kapcsolatának normalizálása. |
| parlamenti rendszer | parliamentary system | régime parlementaire (fr); Parlamentarismus (de); parlamentarismo (it/es/pt) | A kormány parlamenti bizalmon alapuló működése; a brit, francia (harmadik–negyedik köztársaság), olasz és spanyol rendszerek eltérő változatai. |
| populizmus | populism | populisme (fr); Populismus (de); populismo (it/es/pt) | A „nép” és az „elit” szembenállására épülő politikai stílus és mozgalom; a 21. századi Nyugat-Európában jobb- és baloldali változatban egyaránt megjelenik. |
| Porajmos | Porajmos | Porajmos (roma) | A náci rendszer és szövetségesei által a romák ellen elkövetett népirtás a második világháború idején; az áldozatok számát a kutatás becsléssel adja meg. |
| pronunciamiento | pronunciamiento | pronunciamiento (es) | Katonai felkelés vagy puccs, amely nyilatkozat formájában próbálja megragadni a hatalmat; a 19–20. századi spanyol politikában visszatérő jelenség. |
| rabszolgaság | slavery | esclavage (fr); Sklaverei (de); schiavitù (it); esclavitud (es); escravatura (pt) | Emberek tulajdonként való birtoklása; az atlanti rabszolga-kereskedelem és a gyarmati ültetvénygazdaság a nyugat-európai birodalmak történetének központi, erőszakos eleme. |
| Realpolitik | Realpolitik | Realpolitik (de) | A hatalmi érdekekre és a gyakorlati eredményekre épülő politika; Bismarck nevéhez kapcsolódó fogalom, de általában a pragmatikus külpolitikára is használatos. |
| Reconquista | Reconquista | Reconquista (es/pt) | A keresztény királyságok harca az Ibériai-félsziget muszlim uralma ellen (8–15. század); a fogalom a 19. századi spanyol nacionalista történetírásban erős ideológiai töltést kapott. |
| reformáció | Reformation | Réforme (fr); Reformation (de); Riforma (it); Reforma (es/pt) | A 16. századi vallási mozgalom, amely a katolikus egyház reformját és a protestáns felekezetek létrejöttét eredményezte; Lutherhez, Kálvinhoz és Zwinglihez kötődik. |
| reneszánsz | Renaissance | Renaissance (fr/de); Rinascimento (it); Renacimiento (es); Renascimento (pt) | A 14–16. századi itáliai, majd európai kulturális és művészeti mozgalom; az antikvitás újrafelfedezése, a humanizmus és az individualizmus előtérbe kerülése. |
| rendi gyűlés | estates-general; diet | États généraux (fr); Landtag (de); Stati Generali (it); Cortes (es/pt) | A rendek (nemesség, papság, városok) képviselőinek gyűlése; adók megszavazására és politikai képviseletre szolgált, a modern parlamentek egyik előzménye. |
| restauració | restoration | restauration (fr); Restauration (de); restaurazione (it); restauración (es); restauração (pt) | A forradalom vagy háború utáni régi rend visszaállítása; különösen az 1815 utáni európai monarchikus rend, illetve a Bourbon-restauráció Franciaországban. |
| Risorgimento | Risorgimento | Risorgimento (it) | Az olasz nemzeti egységmozgalom és a nemzetállam létrejötte (1815–1870); szó szerint „újraéledés”. |
| salazarizmus | Salazarism | salazarismo (pt) | Salazar 1933–1968 közötti autoriter rendszere Portugáliában; korporatív, katolikus és gyarmati birodalomra épülő diktatúra. |
| semlegesség | neutrality | neutralité (fr); Neutralität (de); neutralità (it); neutralidad (es); neutralidade (pt) | Államok azon politikája, hogy háborúban nem vesznek részt és nem kötelezik el magukat katonai szövetség mellett; Svájc és Ausztria alkotmányos semlegessége, Írország hagyományos semlegessége. |
| szekularizáció | secularization | sécularisation (fr); Säkularisierung (de); secolarizzazione (it); secularización (es); secularização (pt) | A vallás társadalmi és állami szerepének visszaszorulása; az egyházi javak állami kisajátítása és a közélet világi átalakítása. |
| szocializmus | socialism | socialisme (fr); Sozialismus (de); socialismo (it/es/pt) | A termelőeszközök társadalmi tulajdonán és a társadalmi egyenlőségen alapuló eszmerendszer; a 19–20. századi munkásmozgalmak fő ideológiája. |
| szociáldemokrácia | social democracy | social-démocratie (fr); Sozialdemokratie (de); socialdemocrazia (it); socialdemocracia (es/pt) | A parlamentáris úton megvalósított szociális reformokra és a munkásosztály képviseletére épülő politikai irányzat; a nyugat-európai jóléti állam egyik fő építője. |
| szubszidiaritás | subsidiarity | subsidiarité (fr); Subsidiarität (de); sussidiarietà (it); subsidiariedad (es); subsidiariedade (pt) | A döntések lehető legalsó szinten történő meghozatalának elve; a katolikus társadalmi tanítás és az EU jogrendjének egyik alapelve. |
| szuverenitás | sovereignty | souveraineté (fr); Souveränität (de); sovranità (it); soberanía (es); soberania (pt) | Az állam legfőbb hatalma saját területe és népe felett; az európai integráció és a nemzetállamok viszonyának kulcsfogalma. |
| terrorizmus | terrorism | terrorisme (fr); Terrorismus (de); terrorismo (it/es/pt) | Politikai célok érdekében alkalmazott erőszak, amelyet a nemzetközi jog és a történetírás is vitatottan definiál; a 20. századi Európában állami és nem állami szereplők egyaránt használták. |
| városállam | city-state | cité-État (fr); Stadtstaat (de); città-stato (it); ciudad-estado (es); cidade-estado (pt) | Város és környéke által alkotott önálló állam; az itáliai és német városállamok a középkori és kora újkori Európa jellegzetes formái. |
| versailles-i rendszer | Versailles system | système de Versailles (fr); Versailler System (de) | Az első világháborút lezáró békeszerződések és a hozzájuk kapcsolódó nemzetközi rend; a Németországot sújtó feltételek és a kisebbségi szerződések rendszere. |
| zsoldos | mercenary | mercenaire (fr); Söldner (de); mercenario (it/es); mercenário (pt) | Fizetésért harcoló katona; a svájci zsoldos hagyomány és a kora újkori hadseregek egyik fő munkaerő-forrása. |
A könyv fő idővonala. A dátumoknál a közelítő értékeket
kb. jelöli; a vitatott vagy eltérő forrásadatokat a
fejezetek részletezik. Az országnév a mai államot jelöli, a történelmi
régiók nevét a szöveg pontosítja. A „ma” a 2026-os állapot.
| Év | Esemény | Ország/régió |
|---|---|---|
| kb. i. e. 3000–1600 | Stonehenge fő építési fázisai; megalitikus kultúrák | Egyesült Királyság |
| kb. i. e. 800–450 | Hallstatt-kultúra; korai kelta társadalmak | Közép- és Nyugat-Európa |
| kb. i. e. 450–50 | La Tène-kultúra; kelta expanzió | Nyugat-Európa |
| i. e. 509 | A Római Köztársaság hagyományos kezdete | Olaszország |
| i. e. 264–146 | A pun háborúk; Karthágó bukása | Olaszország, Mediterráneum |
| i. e. 58–50 | Caesar gall háborúi; Gallia meghódítása | Franciaország |
| i. e. 44 | Caesar meggyilkolása | Olaszország |
| i. e. 27 | Augustus principatusa; a császárság kezdete | Olaszország |
| i. sz. 43 | Claudius britanniai inváziója | Egyesült Királyság |
| kb. 122 | Hadrianus fala építésének kezdete | Egyesült Királyság |
| kb. 410 | A római csapatok kivonulása Britanniából | Egyesült Királyság |
| 476 | A Nyugatrómai Birodalom bukása | Olaszország |
| 481–511 | Clovis frank király uralma; a Meroving-ház | Franciaország |
| kb. 496 | Clovis keresztény hitre térése (hagyományos dátum) | Franciaország |
| 711 | Az iszlám hódítás kezdete az Ibériai-félszigeten | Spanyolország, Portugália |
| 732 | A tours-i (poitiers-i) csata; a frank győzelem | Franciaország |
| 800 | Nagy Károly császárrá koronázása | Franciaország, Németország, Olaszország |
| 843 | A verduni szerződés; a Frank Birodalom felosztása | Franciaország, Németország |
| Év | Esemény | Ország/régió |
|---|---|---|
| 962 | I. Ottó császárrá koronázása; a Német-római Birodalom | Németország, Olaszország |
| 987 | Hugh Capet királlyá választása; a Capeting-ház | Franciaország |
| 1066 | A normann hódítás Angliában | Egyesült Királyság |
| 1122 | A wormsi konkordátum | Németország, Olaszország |
| 1169 | Az anglo-normann invázió Írországban | Írország |
| 1215 | A Magna Carta | Egyesült Királyság |
| 1250 | II. Frigyes halála; a Hohenstaufen-ház hanyatlása | Németország, Olaszország |
| 1273 | I. Rudolf Habsburg császárrá választása | Németország, Ausztria |
| 1278 | A dürnkruti csata; a Habsburgok megszerzik Ausztriát | Ausztria |
| 1282 | A szicíliai vecsernye; Aragónia beavatkozása | Olaszország, Spanyolország |
| 1283 | Wales angol meghódítása | Egyesült Királyság |
| 1291 | Az Ósvájci Konföderáció hagyományos kezdete | Svájc |
| 1309–1377 | Az avignoni pápaság | Franciaország |
| 1337–1453 | A százéves háború | Franciaország, Egyesült Királyság |
| 1347–1351 | A fekete halál Európában | egész régió |
| 1381 | Az angliai parasztfelkelés | Egyesült Királyság |
| 1415 | Az agincourt-i csata; a portugálok elfoglalják Ceutát | Egyesült Királyság, Portugália |
| 1438 | A Habsburgok tartósan megszerzik a császári címet | Németország, Ausztria |
| 1453 | A százéves háború vége; Konstantinápoly eleste | Franciaország, Európa |
| 1469 | Ferdinánd és Izabella házassága | Spanyolország |
| 1485 | A bosworthi csata; a Tudor-ház kezdete | Egyesült Királyság |
| 1492 | Granada eleste; Kolumbusz; a zsidók kiűzése Spanyolországból | Spanyolország |
| 1494 | Az itáliai háborúk kezdete; a tordesillasi szerződés | Olaszország, Spanyolország, Portugália |
| 1499 | A sváb háború; a svájci konföderáció gyakorlati függetlensége | Svájc |
| Év | Esemény | Ország/régió |
|---|---|---|
| 1517 | Luther 95 tétele; a reformáció kezdete | Németország |
| 1519 | V. Károly császárrá választása | Németország, Spanyolország |
| 1521 | A wormsi birodalmi gyűlés; Luther száműzése | Németország |
| 1525 | A német parasztháború | Németország |
| 1534 | Az angol egyház elszakadása Rómától; a jezsuita rend megalapítása | Egyesült Királyság, Európa |
| 1545–1563 | A tridenti zsinat | Olaszország, Európa |
| 1555 | Az augsburgi vallásbéke | Németország |
| 1556 | V. Károly lemondása; a Habsburg birodalom kettéválása | Németország, Spanyolország |
| 1558 | I. Erzsébet trónra lépése | Egyesült Királyság |
| 1571 | A lepantói csata | Olaszország, Spanyolország |
| 1572 | A Szent Bertalan-éji mészárlás | Franciaország |
| 1580 | Az ibériai unió; Portugália spanyol uralom alatt | Portugália, Spanyolország |
| 1588 | A spanyol Armada veresége | Egyesült Királyság, Spanyolország |
| 1598 | A nantes-i ediktum | Franciaország |
| 1603 | A koronák uniója; I. Jakab Anglia és Skócia élén | Egyesült Királyság |
| 1618–1648 | A harmincéves háború | Németország, Európa |
| 1640 | A portugál restauráció; a katalán felkelés | Portugália, Spanyolország |
| 1642–1649 | Az angol polgárháború; I. Károly kivégzése | Egyesült Királyság |
| 1648 | A westfáliai béke | Németország, Európa |
| 1660 | A restauráció Angliában | Egyesült Királyság |
| 1683 | Bécs ostroma és felszabadítása | Ausztria |
| 1688 | A dicsőséges forradalom | Egyesült Királyság |
| 1701–1714 | A spanyol örökösödési háború | Spanyolország, Európa |
| 1707 | Az angol–skót unió; Nagy-Britannia létrejötte | Egyesült Királyság |
| 1713 | Az utrechti béke | Spanyolország, Európa |
| 1740–1748 | Az osztrák örökösödési háború | Ausztria, Európa |
| 1756–1763 | A hétéves háború | Európa, gyarmatok |
| 1776 | Az amerikai függetlenségi nyilatkozat | Egyesült Királyság, gyarmatok |
| 1789 | A francia forradalom kezdete | Franciaország |
| Év | Esemény | Ország/régió |
|---|---|---|
| 1798 | A Helvét Köztársaság; az ír felkelés | Svájc, Írország |
| 1801 | Az ír unió; az Egyesült Királyság létrejötte | Egyesült Királyság, Írország |
| 1804 | Napóleon császárrá koronázása; a Code civil | Franciaország |
| 1805 | Trafalgar és Austerlitz | Európa |
| 1806 | A Német-római Birodalom megszűnése | Németország |
| 1812 | A cádizi alkotmány; Napóleon orosz hadjárata | Spanyolország, Franciaország |
| 1814–1815 | A bécsi kongresszus; a napóleoni rend vége | Európa |
| 1820 | A portugál liberális forradalom; a spanyol forradalom | Portugália, Spanyolország |
| 1830 | A júliusi forradalom Franciaországban | Franciaország |
| 1848 | Forradalmi hullám Európában | Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztria |
| 1859–1861 | Az olasz egységesítés; az Olasz Királyság kikiáltása | Olaszország |
| 1864 | A porosz–dán háború | Németország, Dánia |
| 1866 | A porosz–osztrák háború | Németország, Ausztria |
| 1867 | Az osztrák–magyar kiegyezés | Ausztria |
| 1870–1871 | A porosz–francia háború; a Német Császárság kikiáltása | Németország, Franciaország |
| 1871 | A Párizsi Kommün | Franciaország |
| 1876 | A spanyol restauráció alkotmánya | Spanyolország |
| 1898 | A spanyol–amerikai háború; a gyarmatok elvesztése | Spanyolország |
| 1910 | A portugál köztársaság kikiáltása | Portugália |
| Év | Esemény | Ország/régió |
|---|---|---|
| 1914–1918 | Az első világháború | egész régió |
| 1916 | Az ír húsvéti felkelés | Írország |
| 1918 | A háború vége; a német és az osztrák köztársaság | Németország, Ausztria |
| 1919 | A versailles-i szerződés; a weimari alkotmány | Németország, Európa |
| 1921 | Az angol–ír szerződés; Írország felosztása | Írország, Egyesült Királyság |
| 1922 | Az ír polgárháború; a római menetelés | Írország, Olaszország |
| 1929 | A nagy gazdasági világválság; a lateráni szerződés | egész régió, Olaszország |
| 1933 | Hitler kancellárrá válása; az Estado Novo kezdete | Németország, Portugália |
| 1934 | Az osztrák polgárháború; Dollfuss meggyilkolása | Ausztria |
| 1936–1939 | A spanyol polgárháború | Spanyolország |
| 1938 | Az Anschluss; a müncheni egyezmény | Ausztria, Németország |
| 1939–1945 | A második világháború | egész régió |
| 1940 | Franciaország veresége; a Vichy-rezsim | Franciaország |
| 1943 | Az olasz fegyverszünet; a német megszállás | Olaszország |
| 1944 | Párizs és Róma felszabadítása | Franciaország, Olaszország |
| 1945 | A háború vége; az ENSZ megalakulása | egész régió |
| Év | Esemény | Ország/régió |
|---|---|---|
| 1947 | A Marshall-terv; India függetlensége | Európa, Egyesült Királyság |
| 1948 | A berlini blokád kezdete; a Marshall-terv indulása | Németország, Európa |
| 1949 | A NATO megalakulása; az NSZK és az NDK létrejötte | Európa, Németország |
| 1951 | Az Európai Szén- és Acélközösség szerződése | Európa |
| 1955 | Az osztrák államszerződés; a Varsói Szerződés | Ausztria, Európa |
| 1957 | A római szerződések; az EGK megalakulása | Európa |
| 1958 | Az ötödik francia köztársaság | Franciaország |
| 1961 | A berlini fal építése | Németország |
| 1963 | Az Élysée-szerződés | Franciaország, Németország |
| 1968 | Diákmozgalmak; a prágai tavasz | Franciaország, Németország, Olaszország |
| 1973 | Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozása az EGK-hoz | Európa |
| 1974 | A szegfűs forradalom Portugáliában | Portugália |
| 1975 | Franco halála; a spanyol átmenet kezdete | Spanyolország |
| 1978 | A spanyol alkotmány | Spanyolország |
| 1981 | A spanyol puccskísérlet; Görögország az EGK-ban | Spanyolország, Európa |
| 1986 | Spanyolország és Portugália az EGK-ban; az Egységes Európai Okmány | Európa |
| 1989 | A berlini fal leomlása; a kelet-európai rendszerváltások | Németország, Európa |
| 1990 | Németország újraegyesítése | Németország |
| 1992 | A maastrichti szerződés aláírása | Európa |
| 1993 | Az Európai Unió létrejötte | Európa |
| 1995 | Ausztria, Finnország és Svédország az EU-ban; a schengeni egyezmény hatályba lépése hét államban | Európa |
| 1997 | Az amszterdami szerződés | Európa |
| 1998 | A Good Friday Agreement Észak-Írországban | Egyesült Királyság, Írország |
| 1999 | Az euró bevezetése (elszámolási egységként) | Európa |
| 2002 | Az euró készpénzes bevezetése | Európa |
| 2004 | Az EU keleti bővítése | Európa |
| 2007 | A lisszaboni szerződés aláírása; Bulgária és Románia csatlakozása | Európa |
| 2008 | A pénzügyi és gazdasági válság | egész régió |
| 2009 | A lisszaboni szerződés hatályba lépése | Európa |
| 2010 | Az euróövezeti válság | Európa |
| 2014 | A skót függetlenségi népszavazás | Egyesült Királyság |
| 2015 | Migrációs válság; a párizsi terrortámadások | Európa, Franciaország |
| 2016 | A Brexit-népszavazás | Egyesült Királyság |
| 2017 | Az 50. cikk aktiválása; a katalán függetlenségi népszavazás | Egyesült Királyság, Spanyolország |
| 2020 | Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból; a COVID-19 világjárvány | Európa |
| 2022 | Oroszország ukrajnai inváziója; energiaválság | Európa |
| 2024 | Európai parlamenti választások; brit választás; francia előrehozott választás | Európa |
| 2025–2026 | Átmeneti folyamatok; a könyv lezárása | egész régió |
| 2026 | A könyv lezárásának dátuma; a jelenkori folyamatok értékelése | egész régió |
A könyvben visszatérő személyek, csoportok és intézmények. A lista
nem teljes; a fejezetekben a helyi szereplők is megjelennek. A
dátumoknál a fő működési időszak szerepel; a bizonytalan korai dátumokat
kb. jelöli. A névhasználat a context.md
névhasználati szabályait követi.
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Nagy Károly | 747–814 | Frank király 768-tól, császár 800–814; a Frank Birodalom és a karoling reneszánsz meghatározó alakja. |
| I. Ottó | 912–973 | Német király 936-tól, császár 962–973; a Német-római Birodalom megalapítója. |
| Hódító Vilmos | kb. 1028–1087 | Normandiai herceg, angol király 1066–1087; a normann hódítás vezetője. |
| II. Henrik | 1133–1189 | Angol király 1154–1189; a common law és a királyi igazságszolgáltatás fejlesztője. |
| Oroszlánszívű Richárd | 1157–1199 | Angol király 1189–1199; a harmadik keresztes hadjárat hadvezére. |
| II. Frigyes | 1194–1250 | Német király, császár 1220–1250; a Hohenstaufen-ház és a középkori itáliai politika meghatározó alakja. |
| I. Rudolf | 1218–1291 | Német király 1273–1291; a Habsburg-ház osztrák hatalmának megalapozója. |
| I. Edward | 1239–1307 | Angol király 1272–1307; Wales meghódítója és a skót háborúk vezetője. |
| Jeanne d’Arc | 1412–1431 | Francia parasztlány és hadvezér; a százéves háború francia ellenállásának szimbóluma, 1431-ben máglyán égették meg. |
| I. Erzsébet | 1533–1603 | Angol királynő 1558–1603; az angol reformáció megszilárdítója és a spanyol Armada legyőzője. |
| V. Károly | 1500–1558 | Spanyol király 1516–1556, német-római császár 1519–1556; a Habsburg-világbirodalom meghatározó uralkodója. |
| II. Fülöp | 1527–1598 | Spanyol király 1556–1598; a spanyol birodalom fénykora és a németalföldi háborúk korszaka. |
| XIV. Lajos | 1638–1715 | Francia király 1643–1715; az abszolutizmus és Versailles korszaka. |
| I. (Nagy) Frigyes | 1712–1786 | Porosz király 1740–1786; a porosz katonai és államigazgatási modernizáció alakja. |
| Mária Terézia | 1717–1780 | Habsburg uralkodó 1740–1780; az osztrák örökösödési háború és a felvilágosult reformok korszaka. |
| II. József | 1741–1790 | Császár 1765–1790, Mária Terézia társuralkodója 1780–1790; a vallási türelmi rendelet és a jobbágyreformok szerzője. |
| Napóleon Bonaparte | 1769–1821 | Francia császár 1804–1814/1815; a Code civil és a napóleoni háborúk meghatározó alakja. |
| I. Vilmos | 1797–1888 | Porosz király 1861–1888, német császár 1871–1888; a német egységesítés államfője. |
| I. Ferenc József | 1830–1916 | Osztrák császár 1848–1916, magyar király 1867–1916; a dualista monarchia uralkodója. |
| II. Vilmos | 1859–1941 | Német császár 1888–1918; a világpolitika és az első világháború felelős vezetője. |
| II. Viktor Emánuel | 1820–1878 | Szárd király 1849–1861, olasz király 1861–1878; az olasz egységesítés államfője. |
| III. Viktor Emánuel | 1869–1947 | Olasz király 1900–1946; a fasizmus alatti uralkodó, 1946-ban lemondott. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| David Lloyd George | 1863–1945 | Miniszterelnök 1916–1922; az első világháborús háborús kabinet és a versailles-i béke egyik alakja. |
| Winston Churchill | 1874–1965 | Miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955; a második világháborús brit vezető. |
| Clement Attlee | 1883–1967 | Miniszterelnök 1945–1951; a jóléti állam és a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) létrehozója. |
| Margaret Thatcher | 1925–2013 | Miniszterelnök 1979–1990; a privatizáció és a piacliberalizáció politikájának meghatározó alakja. |
| Tony Blair | 1953– | Miniszterelnök 1997–2007; a „harmadik út” és a devolúció politikájának képviselője. |
| Boris Johnson | 1964– | Miniszterelnök 2019–2022; a Brexit végrehajtásának vezetője. |
| Keir Starmer | 1962– | Miniszterelnök 2024-től; a Munkáspárt vezetője. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Michael Collins | 1890–1922 | A függetlenségi háború kulcsfigurája, az angol–ír szerződés tárgyalója; 1922-ben meggyilkolták. |
| Éamon de Valera | 1882–1975 | Ír miniszterelnök és köztársasági elnök; a Fianna Fáil alapítója és az ír politika meghatározó alakja. |
| Seán Lemass | 1899–1971 | Miniszterelnök 1959–1966; az ír gazdaság modernizációjának és az EGK-nyitásnak a kezdeményezője. |
| Mary Robinson | 1944– | Írország elnöke 1990–1997; az emberi jogi és alkotmányos reformok szimbóluma. |
| Bertie Ahern | 1951– | Miniszterelnök 1997–2008; a Good Friday Agreement egyik aláírója. |
| Leo Varadkar | 1979– | Miniszterelnök 2017–2020 és 2022–2024; a Brexit utáni ír–brit kapcsolatok alakítója. |
| Micheál Martin | 1960– | Miniszterelnök 2020–2022 és 2025-től; a Fianna Fáil vezetője. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Georges Clemenceau | 1841–1929 | Miniszterelnök 1917–1920; az első világháborús francia győzelem és a versailles-i béke alakja. |
| Charles de Gaulle | 1890–1970 | Az ötödik köztársaság elnöke 1959–1969; a francia ellenállás és a háború utáni külpolitika meghatározó alakja. |
| François Mitterrand | 1916–1996 | Elnök 1981–1995; a szocialista korszak és az európai integráció meghatározó politikusa. |
| Jacques Chirac | 1932–2019 | Elnök 1995–2007; az euró bevezetése és az iraki háború elleni francia álláspont alakja. |
| Nicolas Sarkozy | 1955– | Elnök 2007–2012; a 2008-as válság és a líbiai intervenció időszakának vezetője. |
| François Hollande | 1954– | Elnök 2012–2017; az azonos neműek házasságát engedélyező törvény és a terrorizmus elleni fellépés korszaka. |
| Emmanuel Macron | 1977– | Elnök 2017-től; az európai integráció és a belpolitikai reformok meghatározó alakja. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Friedrich Ebert | 1871–1925 | A Weimari Köztársaság első elnöke 1919–1925; a szociáldemokrata párt vezetője. |
| Paul von Hindenburg | 1847–1934 | Elnök 1925–1934; 1933-ban Hitlert kancellárrá nevezte ki. |
| Adolf Hitler | 1889–1945 | Kancellár 1933-tól, diktátor 1934–1945; a nemzetiszocialista rendszer és a Holocaust fő felelőse. |
| Konrad Adenauer | 1876–1967 | Kancellár 1949–1963; a Német Szövetségi Köztársaság nyugati integrációjának és a gazdasági csoda politikájának alakja. |
| Willy Brandt | 1913–1992 | Kancellár 1969–1974; az Ostpolitik és a társadalmi reformok kezdeményezője. |
| Helmut Kohl | 1930–2017 | Kancellár 1982–1998; a német újraegyesítés és az európai integráció meghatározó alakja. |
| Angela Merkel | 1954– | Kancellár 2005–2021; a 2008-as válság, az euróválság és a 2015-ös menekültválság kezelője. |
| Olaf Scholz | 1958– | Kancellár 2021–2025; az orosz–ukrán háború és az energiaválság időszakának vezetője. |
| Friedrich Merz | 1955– | Kancellár 2025-től; a CDU vezetője. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Henri Dufour | 1787–1875 | Tábornok, az első szövetségi vezérkari főnök; a Sonderbund-háború és a svájci hadsereg szervezője. |
| Alfred Escher | 1819–1882 | Gazdasági és politikai vezető; a vasút, a bankok és a szövetségi intézmények modernizációjának alakja. |
| Jonas Furrer | 1805–1861 | Az első szövetségi elnök 1848–1849; a svájci szövetségi állam egyik megalapítója. |
| Ruth Dreifuss | 1940– | Az első női szövetségi elnök 1999-ben; szociális és egészségügyi politikus. |
| Christoph Blocher | 1940– | Az SVP meghatározó politikusa, szövetségi tanácsos 2003–2007; az EU-kritikus és bevándorlásellenes irány képviselője. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Ignaz Seipel | 1876–1932 | Kancellár 1922–1924 és 1926–1929; az első köztársaság keresztényszocialista politikusa. |
| Engelbert Dollfuss | 1892–1934 | Kancellár 1932–1934; az autoriter rendszer kiépítője, 1934-ben meggyilkolták. |
| Kurt Waldheim | 1918–2007 | ENSZ-főtitkár 1972–1981, szövetségi elnök 1986–1992; a háborús múltjáról szóló vita meghatározó alakja. |
| Bruno Kreisky | 1911–1990 | Kancellár 1970–1983; a szociáldemokrata reformok és a semlegességi politika képviselője. |
| Thomas Klestil | 1932–2004 | Szövetségi elnök 1992–2004; az EU-csatlakozás időszakának államfője. |
| Sebastian Kurz | 1986– | Kancellár 2017–2019 és 2020–2021; a néppárti és migrációkritikus politika alakja. |
| Alexander Van der Bellen | 1944– | Szövetségi elnök 2017-től; a zöldek korábbi vezetője. |
| Karl Nehammer | 1972– | Kancellár 2021–2025; az ÖVP vezetője. |
| Christian Stocker | 1960– | Kancellár 2025-től; az ÖVP vezetője. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Alcide De Gasperi | 1881–1954 | Miniszterelnök 1945–1953; a köztársaság egyik megalapítója és a kereszténydemokrácia vezetője. |
| Aldo Moro | 1916–1978 | Miniszterelnök 1963–1968 és 1974–1976; a Vörös Brigádok rabolták el és gyilkolták meg 1978-ban. |
| Giulio Andreotti | 1919–2013 | Többszörös miniszterelnök; a kereszténydemokrata rendszer egyik legbefolyásosabb politikusa. |
| Bettino Craxi | 1934–2000 | Miniszterelnök 1983–1987; a szocialista párt vezetője, a Tangentopoli-botrány egyik fő szereplője. |
| Silvio Berlusconi | 1936–2023 | Miniszterelnök 1994–1995, 2001–2006 és 2008–2011; a médiamogul és a jobbközép politika meghatározó alakja. |
| Matteo Renzi | 1975– | Miniszterelnök 2014–2016; a Demokrata Párt reformpolitikusa. |
| Giuseppe Conte | 1964– | Miniszterelnök 2018–2021; a populista koalíciók és a COVID-19 válság időszakának vezetője. |
| Mario Draghi | 1947– | Miniszterelnök 2021–2022; az Európai Központi Bank korábbi elnöke. |
| Giorgia Meloni | 1977– | Miniszterelnök 2022-től; az Olasz Testvérek vezetője. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Francisco Franco | 1892–1975 | A nacionalista erők vezetője a polgárháborúban, államfő 1939–1975; a diktatúra kiépítője. |
| Juan Carlos I | 1938– | Spanyol király 1975–2014; a demokratikus átmenet kulcsfigurája, 2014-ben lemondott. |
| Adolfo Suárez | 1932–2014 | Miniszterelnök 1976–1981; a demokratikus átmenet és az 1978-as alkotmány fő építője. |
| Felipe González | 1942– | Miniszterelnök 1982–1996; a Spanyol Szocialista Munkáspárt vezetője, az EGK-csatlakozás korszaka. |
| José María Aznar | 1953– | Miniszterelnök 1996–2004; a konzervatív Néppárt vezetője, az euró bevezetésének időszakában. |
| José Luis Rodríguez Zapatero | 1960– | Miniszterelnök 2004–2011; a szociális reformok és a 2008-as válság kezelője. |
| Mariano Rajoy | 1955– | Miniszterelnök 2011–2018; a gazdasági válság és a katalán függetlenségi válság időszakának vezetője. |
| Pedro Sánchez | 1972– | Miniszterelnök 2018-tól; a szocialista párt vezetője. |
| VI. Fülöp | 1968– | Spanyol király 2014-től; a 2017-es katalán válság idején az alkotmányos rend védelmezője. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| António de Oliveira Salazar | 1889–1970 | Miniszterelnök 1932–1968; az Estado Novo autoriter rendszerének kiépítője. |
| Marcelo Caetano | 1906–1980 | Miniszterelnök 1968–1974; Salazar utódja, a rendszer utolsó vezetője. |
| Mário Soares | 1924–2017 | Miniszterelnök 1976–1978 és 1983–1985, köztársasági elnök 1986–1996; a demokratizálódás és az EGK-csatlakozás alakja. |
| Aníbal Cavaco Silva | 1939– | Miniszterelnök 1985–1995, köztársasági elnök 2006–2016; a gazdasági modernizáció politikusa. |
| Jorge Sampaio | 1939–2021 | Köztársasági elnök 1996–2006; a szocialista párt korábbi vezetője. |
| António Guterres | 1949– | Miniszterelnök 1995–2002, ENSZ-főtitkár 2017-től; a portugál szocialista politika meghatározó alakja. |
| José Sócrates | 1957– | Miniszterelnök 2005–2011; a gazdasági válság és a mentőcsomag időszakának vezetője. |
| Pedro Passos Coelho | 1964– | Miniszterelnök 2011–2015; a megszorítási politika képviselője. |
| António Costa | 1961– | Miniszterelnök 2015–2024, az Európai Tanács elnöke 2024-től. |
| Marcelo Rebelo de Sousa | 1948– | Köztársasági elnök 2016-tól; a portugál konzervatív politika meghatározó alakja. |
| Luís Montenegro | 1973– | Miniszterelnök 2024-től; a Szociáldemokrata Párt vezetője. |
| Intézmény / mozgalom | Időszak | Szerep |
|---|---|---|
| Római Birodalom | i. e. 27 – i. sz. 476 (nyugati) | A mediterrán világ birodalma; a jog, a városi intézmények és a latin kultúra örökségének forrása. |
| Római Katolikus Egyház és pápaság | ókortól | A nyugati kereszténység központi intézménye; a középkori államok, a reformáció és a modern szekularizáció kulcsszereplője. |
| Német-római Birodalom | 962–1806 | A német királyság és a császári hatalom intézményi kerete; a középkori és kora újkori Közép-Európa meghatározó állama. |
| Hanza | 12–17. század | Az északnémet és balti kereskedővárosok szövetsége; a tengeri kereskedelem és a városi önkormányzat hálózata. |
| Angol parlament | 13. századtól | A rendi képviseletből kialakult törvényhozó testület; a brit alkotmányos monarchia és a parlamentarizmus mintája. |
| Brit Kelet-indiai Társaság | 1600–1874 | Az angol kereskedelmi és gyarmati vállalat; India megszerzésének és a brit birodalom kiépülésének eszköze. |
| Spanyol Birodalom | 1492–1898 | A spanyol korona amerikai, ázsiai és afrikai birtokainak rendszere; az ezüstgazdaság és a gyarmati társadalom kerete. |
| Portugál Birodalom | 1415–1975 | Portugália tengerentúli birtokainak hálózata; a fűszerkereskedelem, Brazília és az afrikai gyarmatok. |
| Habsburg Monarchia | 1526–1918 | A Habsburgok közép-európai államainak együttese; Ausztria, Magyarország, Csehország és más területek közös uralkodó alatt. |
| Osztrák–Magyar Monarchia | 1867–1918 | A kiegyezéssel létrejött dualista állam; Ausztria és Magyarország közös uralkodóval és közös ügyekkel. |
| Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) | 1951/1952–2002 | Az európai integráció első intézménye; a szén- és acéltermelés közös felügyelete. |
| Európai Gazdasági Közösség (EGK) | 1957/1958–1993/2009 | A római szerződésekkel létrehozott gazdasági integráció; az EU egyik elődje. |
| Európai Unió (EU) | 1993– | A maastrichti szerződéssel létrejött politikai és gazdasági unió; a nyugat-európai államok közös intézményi kerete. |
| NATO | 1949– | Az észak-atlanti katonai szövetség; a hidegháború és a poszt-hidegháborús európai biztonság pillére. |
| ENSZ | 1945– | Az Egyesült Nemzetek Szervezete; a háború utáni nemzetközi rend és az emberi jogi rendszer kerete. |
| Európa Tanács | 1949– | Az emberi jogi és demokratikus együttműködés európai szervezete; az Emberi Jogok Európai Bíróságának intézményi háttere. |
| Nemzetközi Bíróság | 1945– | Az ENSZ fő bírói szerve; államközi jogviták és tanácsadó vélemények fóruma. |
| Ír Szabadállam | 1922–1937 | Az angol–ír szerződés alapján létrejött ír állam; 1937-ben Éire, 1949-ben köztársaság lett. |
| Írország (Éire) | 1937– | A független ír állam; 1949-től köztársaság, 1973-tól az EGK/EU tagja. |
| Vichy Franciaország | 1940–1944 | A német fegyverszünet után létrejött francia autoriter rendszer; kollaborált a német megszállókkal. |
| Negyedik Francia Köztársaság | 1946–1958 | A háború utáni francia parlamentáris rendszer; a dekolonizációs válságok és az algériai háború buktatták meg. |
| Ötödik Francia Köztársaság | 1958– | De Gaulle alkotmánya szerinti erős elnöki rendszer; a mai Franciaország politikai kerete. |
| Weimari Köztársaság | 1919–1933 | Az első német köztársaság; a gazdasági válság és a szélsőséges mozgalmak áldozata. |
| Harmadik Birodalom | 1933–1945 | A nemzetiszocialista Németország; a második világháború és a Holocaust fő felelőse. |
| Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) | 1949–1990; 1990– | A nyugatnémet állam, 1990-től az újraegyesített Németország; az EU és a NATO tagja. |
| Német Demokratikus Köztársaság (NDK) | 1949–1990 | A szovjet befolyási övezetben létrejött keletnémet állam; 1990-ben csatlakozott az NSZK-hoz. |
| Osztrák Első Köztársaság | 1918–1934 | A monarchia bukása után létrejött osztrák állam; a politikai megosztottság és a gazdasági válság időszaka. |
| Osztrák Szövetségi Állam | 1934–1938 | Dollfuss és Schuschnigg autoriter rendszere; 1938-ban az Anschluss szüntette meg. |
| Osztrák Második Köztársaság | 1945– | A háború utáni Ausztria; 1955-től államszerződés és semlegesség, 1995-től EU-tag. |
| Olasz Királyság | 1861–1946 | Az egységes Olaszország monarchiája; a fasizmus időszakában a király névleges államfő maradt. |
| Olasz Köztársaság | 1946– | A népszavazás után létrejött köztársaság; az EU alapító tagja. |
| Spanyol Királyság | 1978– | A Franco utáni alkotmányos monarchia; a parlamentáris demokrácia és az autonóm közösségek rendszere. |
| Estado Novo | 1933–1974 | Salazar autoriter rendszere Portugáliában; a gyarmati háborúk és a szegfűs forradalom buktatták meg. |
| Svájci Államszövetség | 1848– | A szövetségi alkotmányon alapuló svájci állam; a kantonok önállósága és a közvetlen demokrácia. |
| Egyesült Királyság | 1801– | Nagy-Britannia és Írország uniója 1801-ben; 1922 után Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. |
| Nagy-Britannia | 1707–1801 | Anglia és Skócia uniója; a brit birodalom és a parlamentáris monarchia kerete. |
| Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) | 1960– | Az EGK-n kívüli nyugat-európai államok szabadkereskedelmi szervezete; Svájc és más államok tagja. |
| Varsói Szerződés | 1955–1991 | A szovjet blokk katonai szövetsége; a hidegháborús európai megosztottság intézménye. |
| Nemzetközi Valutaalap (IMF) | 1944/1945– | A háború utáni nemzetközi pénzügyi rendszer intézménye; a válságkezelés és a hitelprogramok szereplője. |
| Európai Központi Bank (EKB) | 1998– | Az euró és az euróövezet monetáris politikájának központi intézménye. |
| Schengeni övezet | 1985/1995– | A belső határellenőrzés nélküli európai térség; Svájc, Norvégia és Izland társult tagok. |
A könyv alapvető szakirodalmi háttere. A fejezet szintű forrásokat a
sources.md és a generált forrásjegyzetek tartalmazzák; ez a
lista a kiinduló kézikönyveket, az országmonográfiákat és a fontosabb
tematikus munkákat gyűjti össze. A kiadási év az első vagy a legutóbb
használt kiadásra utal; ahol több kiadás van, azt a szerző és a cím
mellett jelezzük. A lista nem teljes, és nem helyettesíti a
fejezetenkénti forráskritikát.