Függelékek

Fogalomtár (magyar–angol–ázsiai)

A könyv kulcsfogalmai ábécésorrendben. Az idegen alak első előfordulásnál a szövegben is szerepel; itt a magyar, az angol és – ahol releváns – a helyi (kínai, japán, koreai, orosz, perzsa, török, mongol) megfelelő áll. Az átírás egyszerűsített; a szövegben az első előfordulásnál a teljesebb alak is állhat.

Kronológia és idővonal

A könyv fő kronológiája. A dátumok nagy része dokumentált; a premodern korszakoknál és a népességi adatoknál a régészeti becslés bizonytalanságát figyelembe kell venni. A „kb.” jelölés becslést, a „hagyomány szerint” jelölés nem dokumentált hagyományt jelez.

Megjegyzés

A kronológia nem tartalmazza az összes ország minden eseményét; a részletesebb időrendet az egyes fejezetek és a KRONOLOGIA.md későbbi bővítései adják. A 2025–2026-os eseményeknél csak ellenőrzött forrás használható; a választási eredmények és a katasztrófaadatok a hivatalos közlés szerint frissítendők.

Kulcsfigurák és intézmények

Válogatás a könyv szereplőiből. A lista nem teljes, és nem rangsor: a személyek a történeti folyamatokban betöltött szerepük szerint szerepelnek. Az életrajzi adatoknál a bizonytalanságot jelölni kell; a vitatott megítélésű személyeknél a szöveg a különböző értékeléseket mutatja be, nem dönt helyettük. A dátumok a főbb életrajzi adatok; a „kb.” becslést jelöl.

1. Ókori és középkori uralkodók, gondolkodók

• Konfuciusz (i. e. 551–479) – kínai filozófus; a családi hierarchia, a tanulás és az erényes kormányzás tanítása a kelet-ázsiai politikai kultúra alapja.
• Lao-ce (Laozi, hagyományosan i. e. 6–4. század) – a daoizmus hagyományos alapítója; a Daodejing szerzősége vitatott.
• Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huang, i. e. 259–210) – az első kínai császár; 221-ben egyesítette Kínát, egységesítette az írást, a pénzt és a mértékegységeket.
• Han Vu-ti (Han Wudi, i. e. 156–87) – a Han dinasztia császára; a birodalom terjeszkedése, a konfucianizmus állami támogatása és a selyemút megnyitása fűződik a nevéhez.
• Csandragupta Maurja (Chandragupta Maurya, kb. i. e. 340–297) – a Maurja-birodalom alapítója; az első nagy indiai birodalom egységesítője.
• Asóka (Ashoka, kb. i. e. 304–232) – a Maurja-birodalom császára; a buddhizmus támogatója, az ediktumairól ismert uralkodó.
• Kautilja (Kautilya, kb. i. e. 4. század) – az Arthashastra politikai és gazdasági kézikönyv hagyományos szerzője.
• Bábur (Babur, 1483–1530) – a Mogul-birodalom alapítója; a Timurida örökség és a perzsa kultúra hordozója.
• Akbar (1542–1605) – a Mogul-birodalom császára; a vallási tolerancia és a birodalmi adminisztráció reformja fűződik a nevéhez.
• Sah Dzsahán (Shah Jahan, 1592–1666) – a Mogul-birodalom császára; a Tádzs Mahal építtetője.
• Aurangzeb (1618–1707) – a Mogul-birodalom utolsó nagy császára; a birodalom terjeszkedése és a vallási politikája vitatott.
• Dzsingisz kán (Genghis Khan, kb. 1162–1227) – a Mongol Birodalom alapítója; a sztyeppei törzsek egyesítője és a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója.
• Kubiláj kán (Kublai Khan, 1215–1294) – a Mongol Birodalom kínai részének uralkodója, a Jüan dinasztia alapítója.
• Timur (Tamerlane, 1336–1405) – a Timurida birodalom alapítója; hódításai Közép-Ázsiától a Közel-Keletig terjedtek, Szamarkandot kulturális központtá tette.
• Tokugawa Ieyasu (1543–1616) – a Tokugawa sógunátus alapítója; a japán egységesítés befejezője.
• Oda Nobunaga (1534–1582) – japán hadúr; a központi hatalom megerősítésének és a hadakozó államok felszámolásának kezdeményezője.
• Toyotomi Hideyoshi (1537–1598) – japán hadúr; a Japán egységesítés folytatója, a koreai hadjáratok kezdeményezője.

2. Kína

• Kangxi (1654–1722) – a Csing dinasztia császára; a birodalom megszilárdítása és a kulturális gyűjtemények összeállítása fűződik a nevéhez.
• Qianlong (1711–1799) – a Csing dinasztia császára; a birodalom fénykora és a nyugati kapcsolatok korlátozása.
• Lin Zexu (1785–1850) – kínai hivatalnok; az ópiumkereskedelem betiltásának és az első ópiumháború kirobbanásának alakja.
• Hong Xiuquan (1814–1864) – a Taiping-felkelés vezetője; a „Mennyei Királyság” megalapítója.
• Cixi császárné (1835–1908) – a Csing udvar meghatározó politikusa; a reformok és a konzervatív ellenállás ellentmondásos alakja.
• Sun Yat-sen (Szun Jat-szen, 1866–1925) – a kínai forradalmi mozgalom vezetője; a köztársaság első elnöke, a Kuomintang alapítója.
• Csang Kaj-sek (Chiang Kai-shek, 1887–1975) – a Kuomintang vezetője; a nacionalista kormányzat és a kínai polgárháború kulcsszereplője.
• Mao Ce-tung (Mao Zedong, 1893–1976) – a Kínai Kommunista Párt vezetője, a Kínai Népköztársaság megalapítója; a nagy ugrás és a kulturális forradalom felelőse, megítélése erősen vitatott.
• Csu En-laj (Zhou Enlai, 1898–1976) – a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke; a külpolitika és az államigazgatás meghatározó alakja.
• Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping, 1904–1997) – a reformok és a nyitás politikájának kezdeményezője; a mai Kína gazdasági felemelkedésének meghatározó alakja.
• Csiang Cö-min (Jiang Zemin, 1926–2022) – a KKP főtitkára és államfő; a piacgazdasági reformok folytatója.
• Hu Csin-tao (Hu Jintao, 1942–) – a KKP főtitkára és államfő (2002–2012); a „harmonikus társadalom” politikájának képviselője.
• Hszi Csin-ping (Xi Jinping, 1953–) – a KKP főtitkára és államfő (2012–); a kínai nagyhatalmi felemelkedés és a belpolitikai centralizáció meghatározó alakja.

3. India

• Mahatma Gandhi (1869–1948) – az indiai függetlenségi mozgalom vezetője; a polgári engedetlenség és a vallási tolerancia szimbóluma.
• Jawaharlal Nehru (1889–1964) – India első miniszterelnöke; a parlamentáris demokrácia, a tervezett gazdaság és az el nem kötelezett mozgalom alakja.
• B. R. Ambedkar (1891–1956) – jogász és politikus; a dalitok jogainak védelmezője, az indiai alkotmány egyik fő szerkesztője.
• Vallabhbhai Patel (1875–1950) – India első miniszterelnök-helyettese; a hercegi államok integrációjának és a közigazgatás egységesítésének alakja.
• Indira Gandhi (1917–1984) – India miniszterelnöke (1966–1977, 1980–1984); a központosítás és a szükségállapot (1975–1977) vitatott alakja.
• Rajiv Gandhi (1944–1991) – India miniszterelnöke (1984–1989); a technológiai modernizáció és a gazdasági nyitás kezdeményezője.
• Atal Bihari Vajpayee (1924–2018) – India miniszterelnöke (1996, 1998–2004); a BJP és a gazdasági reformok képviselője.
• Manmohan Singh (1932–) – India miniszterelnöke (2004–2014); az 1991-es gazdasági liberalizáció és a szociális programok alakja.
• Narendra Modi (1950–) – India miniszterelnöke (2014–); a Hindu nacionalizmus és a gazdasági modernizáció meghatározó politikusa.
• Rabindranath Tagore (1861–1941) – bengáli költő, író, irodalmi Nobel-díjas; a modern indiai kultúra és oktatás alakja.
• Amartya Sen (1933–) – indiai közgazdász, Nobel-díjas; a fejlődés, az éhínség és a társadalmi igazságosság kutatója.

4. Japán

• Meiji császár (1852–1912) – a Meiji-restauráció szimbolikus alakja; a modern japán állam és az iparosítás korszaka fűződik a nevéhez.
• Sóva császár (Hirohito, 1901–1989) – Japán császára a második világháború és a háború utáni gazdasági csoda idején; háborús szerepe vitatott.
• Itó Hirobumi (1841–1909) – Japán első miniszterelnöke; a Meiji alkotmány és a modern állam egyik megalkotója.
• Fukuzawa Yukichi (1835–1901) – japán író és oktatási reformer; a nyugati tudomány és a modernizáció szószólója.
• Yamamoto Isoroku (1884–1943) – japán tengernagy; a Pearl Harbor-i támadás katonai tervezője.
• Yoshida Shigeru (1878–1967) – japán miniszterelnök (1946–1947, 1948–1954); a háború utáni japán külpolitika és gazdaság alakja.
• Tanaka Kakuei (1918–1993) – japán miniszterelnök (1972–1974); a „Japán mint sziget” infrastruktúra-fejlesztési programja és a politikai korrupciós botrányok alakja.
• Abe Sinzó (Shinzo Abe, 1954–2022) – japán miniszterelnök (2006–2007, 2012–2020); az Abenomics és a biztonságpolitikai reformok meghatározó politikusa.
• Muraszaki Sikibu (Murasaki Shikibu, kb. 973–1014) – japán írónő; a Gendzsi szerelmei szerzője, a Heian-kori udvari kultúra alakja.
• Macuo Basó (Matsuo Basho, 1644–1694) – japán költő; a haiku műfajának mestere.

5. Korea

• Kim Ir-szen (Kim Il-sung, 1912–1994) – Észak-Korea alapítója és vezetője; a személyi kultusz és a dzsucse ideológia megteremtője.
• Kim Dzsong-il (Kim Jong-il, 1941/1942–2011) – Észak-Korea vezetője (1994–2011); a nukleáris program és az éhínség korszaka fűződik a nevéhez.
• Kim Dzsongun (Kim Jong-un, 1984–) – Észak-Korea vezetője (2011–); a nukleáris és rakétaprogram, valamint a jelenkori politikai rendszer alakja.
• Li Szin Man (Syngman Rhee, 1875–1965) – Dél-Korea első elnöke (1948–1960); autoriter kormányzása vitatott.
• Pak Csong Hi (Park Chung-hee, 1917–1979) – Dél-Korea elnöke (1963–1979); az iparosítás és az autoriter rendszer meghatározó alakja.
• Kim De-dzsung (Kim Dae-jung, 1924–2009) – Dél-Korea elnöke (1998–2003); a demokratizálódás és a „napfénypolitika” képviselője, Nobel-békedíjas.
• Roh Moo-hyun (1946–2009) – Dél-Korea elnöke (2003–2008); a civil társadalom és a politikai reformok alakja.
• I Mjong-bak (Lee Myung-bak, 1941–) – Dél-Korea elnöke (2008–2013); a gazdasági növekedés és a korrupciós botrányok alakja.
• Mun Dzse-in (Moon Jae-in, 1953–) – Dél-Korea elnöke (2017–2022); a két Korea közötti párbeszéd és a szociális politikák képviselője.
• Jun Szog-jol (Yoon Suk-yeol, 1960–) – Dél-Korea elnöke (2022–2025); a 2024-es hadiállapot-válság és a belpolitikai konfliktusok alakja.
• I Dzse-mjong (Lee Jae-myung, 1964–) – dél-koreai politikus; a Demokrata Párt vezetője és a 2025-ös elnökválasztás szereplője.

6. Oroszország

• Rettegett Iván (Ivan IV, 1530–1584) – az első orosz cár; a központosítás, az opricsnyina és a birodalmi terjeszkedés alakja.
• Nagy Péter (Peter I, 1672–1725) – orosz cár; a nyugatosítás, a hadsereg- és államreform, Szentpétervár megalapítása fűződik a nevéhez.
• II. Katalin (Catherine II, 1729–1796) – orosz cárnő; a birodalmi terjeszkedés és a felvilágosodott abszolutizmus alakja.
• II. Sándor (Alexander II, 1818–1881) – orosz cár; a jobbágyság eltörlése (1861) és a reformok kezdeményezője.
• Vlagyimir Lenin (1870–1924) – a bolsevik forradalom vezetője; a Szovjetunió alapítója.
• Lev Trockij (1879–1940) – a bolsevik forradalom és a Vörös Hadsereg szervezője; Sztálin ellenfele, száműzetésben meggyilkolták.
• Joszif Sztálin (1878–1953) – a Szovjetunió vezetője (1924–1953); a kollektivizálás, az iparosítás, a nagy tisztogatások és a Gulag rendszer felelőse.
• Nyikita Hruscsov (1894–1971) – a Szovjetunió vezetője (1953–1964); a desztalinizáció és a kubai rakétaválság alakja.
• Leonyid Brezsnyev (1906–1982) – a Szovjetunió vezetője (1964–1982); a stagnálás és a hidegháborús fegyverkezés korszaka.
• Mihail Gorbacsov (1931–2022) – a Szovjetunió vezetője (1985–1991); a peresztrojka és a glasznoszty kezdeményezője, a hidegháború lezárásának alakja.
• Borisz Jelcin (1931–2007) – Oroszország első elnöke (1991–1999); a posztszovjet átmenet és a piacgazdasági reformok alakja.
• Vlagyimir Putyin (1952–) – Oroszország elnöke (2000–2008, 2012–); a centralizáció, a birodalmi ambíciók és a 2022-es ukrajnai háború meghatározó alakja.
• Alekszej Navalnij (1976–2024) – orosz ellenzéki politikus és korrupcióellenes aktivista; börtönben halt meg.

7. Közép-Ázsia és Mongólia

• Abaj Kunanbajev (Abai Kunanbayev, 1845–1904) – kazak költő és gondolkodó; a kazak nemzeti identitás és a modern oktatás alakja.
• Alikhan Bukeikhanov (1866–1937) – kazak politikus és tudós; az Alash Orda nemzeti mozgalom vezetője, a szovjet tisztogatások áldozata.
• Nurszultan Nazarbajev (1940–) – Kazahsztán elnöke (1991–2019); a független állam és az olajgazdaság meghatározó alakja, hatalma centralizálásáért vitatott.
• Kasszim-Zsomart Tokajev (1953–) – Kazahsztán elnöke (2019–); a 2022-es zavargások utáni reformok és a hatalom átalakításának alakja.
• Iszlám Karimov (1938–2016) – Üzbegisztán elnöke (1991–2016); az autoriter rendszer és az elszigeteltség politikájának alakja.
• Savkat Mirzijojev (1957–) – Üzbegisztán elnöke (2016–); a gazdasági nyitás és a reformok kezdeményezője.
• Aliser Navoi (1441–1501) – türk költő és államférfi; a csagatáj irodalom és a közép-ázsiai kulturális hagyomány meghatározó alakja.
• Ulugbek (1394–1449) – Timurida uralkodó és csillagász; a szamarkandi obszervatórium megalapítója.
• Szuhbaatar (Sukhbaatar, 1893–1923) – mongol forradalmár; a függetlenségi és a szovjetbarát mozgalom vezetője.
• Horloogijn Csojbalszan (Khorloogiin Choibalsan, 1895–1952) – a Mongol Népköztársaság vezetője; a sztálini típusú rendszer és a buddhista egyház üldözésének alakja.
• Jumdzsagijn Cedenbal (Yumjaagiin Tsedenbal, 1916–1991) – a Mongol Népköztársaság vezetője (1952–1984); a szovjet mintájú modernizáció és a politikai elnyomás alakja.
• Dzsingisz kán – lásd az 1. szakaszban.

8. Nepál és Bhutan

• Prithvi Narayan Shah (1723–1775) – a Nepáli Királyság megalapítója; a Gurkha hódítás és a nepáli állam egységesítésének alakja.
• Jung Bahadur Rana (1817–1877) – a Rana-rendszer megalapítója; Nepál tényleges uralkodója, a brit kapcsolatok alakítója.
• Mahendra (1920–1972) – nepáli király (1955–1972); a panchayat rendszer bevezetője, a monarchia megerősítője.
• Birendra (1945–2001) – nepáli király (1972–2001); a 2001-es királyi mészárlás áldozata.
• Gyanendra (1947–) – nepáli király (2001–2008); a monarchia utolsó uralkodója, a köztársaság kikiáltása után trónfosztott.
• Puspa Kamal Dahal (Prachanda) (1954–) – a maoista felkelés vezetője, Nepál miniszterelnöke több ciklusban; a polgárháború és a békefolyamat kulcsszereplője.
• K. P. Sharma Oli (1952–) – nepáli politikus, miniszterelnök több ciklusban; a kommunista párt és a föderalizmus alakja.
• Sher Bahadur Deuba (1946–) – nepáli politikus, miniszterelnök több ciklusban; a Nepáli Kongresszus vezetője.
• Zhabdrung Ngawang Namgyal (1594–1651) – a bhutáni buddhista állam megalapítója; a Drukpa iskola és a dzongok rendszerének kialakítója.
• Ugyen Wangchuck (1862–1926) – az első bhutáni király (1907–1926); a Wangchuck dinasztia megalapítója.
• Jigme Dorji Wangchuck (1929–1972) – a harmadik bhutáni király; a modernizáció és a nemzetgyűlés reformjának kezdeményezője.
• Jigme Singye Wangchuck (1955–) – a negyedik bhutáni király; a „bruttó nemzeti boldogság” politika és a demokratizálódás elindítója.
• Jigme Khesar Namgyel Wangchuck (1980–) – Bhutan királya (2006–); az alkotmányos monarchia és a demokratikus átmenet alakja.

9. Kultúra, irodalom, tudomány

• Muraszaki Sikibu és Macuo Basó – lásd a 4. szakaszban.
• Rabindranath Tagore és Amartya Sen – lásd a 3. szakaszban.
• Lu Xun (1881–1936) – kínai író; a modern kínai irodalom és a társadalomkritika úttörője.
• Mo Yan (1955–) – kínai író, irodalmi Nobel-díjas (2012); a vidéki Kína és a 20. századi történelem ábrázolója.
• Kenzaburó Óe (1935–2023) – japán író, irodalmi Nobel-díjas (1994); a háború utáni japán társadalom kritikusa.
• Aliser Navoi – lásd a 7. szakaszban.
• Abaj Kunanbajev – lásd a 7. szakaszban.
• Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) – orosz író, irodalmi Nobel-díjas; a Gulag-tapasztalat és a szovjet rendszer bírálója.
• Hayao Miyazaki (1941–) – japán animációs rendező; a japán populáris kultúra és a háborúellenes tematika világszerte ismert alakja.

10. Vitatott megítélésű személyek

A könyv nem hoz létre „hősök” és „gonosztevők” listáját. A birodalmi uralkodók, a gyarmati tisztviselők, a diktátorok, a forradalmi vezetők és a mai politikusok megítélése a források és a nézőpontok függvényében változik. A szöveg minden esetben jelzi, milyen tettekről van szó, kik voltak az áldozatok, milyen intézményi és társadalmi körülmények között cselekedtek, és milyen ellenérvek, illetve védőbeszédek léteznek. A személyes moralizálás nem helyettesítheti a történeti elemzést.

Bibliográfia és forráskulcsok

A könyv fejezeteihez használható szakirodalom és források. A lista nem teljes; a fejezetek írásakor a sources.md-ben felsorolt levéltárakat, adatbázisokat és digitális gyűjteményeket is használni kell. A tételek szerző, cím, kiadó és év szerint szerepelnek; a magyar kiadásokat külön jelöljük, ahol vannak.

1. Áttekintő munkák

• Denis Twitchett – John K. Fairbank (szerk.): The Cambridge History of China, I–XV. Cambridge University Press, 1978–2015.
• John Whitney Hall (szerk.): The Cambridge History of Japan, I–VI. Cambridge University Press, 1988–1999.
• Maureen Perrie – Dominic Lieven – Ronald Grigor Suny (szerk.): The Cambridge History of Russia, I–III. Cambridge University Press, 2006–2008.
• Nicola Di Cosmo – Allen J. Frank – Peter B. Golden (szerk.): The Cambridge History of Inner Asia: The Chinggisid Age. Cambridge University Press,
• John K. Fairbank – Merle Goldman: China: A New History. Harvard University Press, 1992/2006.
• Jonathan D. Spence: The Search for Modern China. W. W. Norton, 1990/2013.
• Valerie Hansen: The Open Empire: A History of China to 1800. W. W. Norton, 2000/2015.
• Patricia Buckley Ebrey: The Cambridge Illustrated History of China. Cambridge University Press, 1996/2010.
• Romila Thapar: A History of India, I. Penguin, 1966/1990.
• Percival Spear: A History of India, II. Penguin, 1965/1990.
• Hermann Kulke – Dietmar Rothermund: A History of India. Routledge, 1986/2016.
• Burton Stein: A History of India. Blackwell, 1998/2010.
• John Keay: India: A History. HarperCollins, 2000/2010.
• George Sansom: A History of Japan, I–III. Stanford University Press, 1958–1963.
• John Whitney Hall: Japan: From Prehistory to Modern Times. Delacorte,
• Edwin O. Reischauer: Japan: The Story of a Nation. Knopf, 1970/1990.
• Michael J. Seth: A History of Korea: From Antiquity to the Present. Rowman & Littlefield, 2010/2016.
• Ki-baik Lee: A New History of Korea. Harvard University Press, 1984.
• Nicholas V. Riasanovsky: A History of Russia. Oxford University Press, 1963/2010.
• Geoffrey Hosking: Russia and the Russians: A History. Harvard University Press, 2001/2011.
• Svat Soucek: A History of Inner Asia. Cambridge University Press, 2000.
• Peter B. Golden: Central Asia in World History. Oxford University Press,
• John Whelpton: A History of Nepal. Cambridge University Press, 2005.
• Karma Phuntsho: The History of Bhutan. Random House India, 2013.

2. Kína

• Mark Edward Lewis: The Early Chinese Empires: Qin and Han. Harvard University Press, 2007.
• Mark Edward Lewis: China between Empires: The Northern and Southern Dynasties. Harvard University Press, 2009.
• Mark Edward Lewis: China’s Cosmopolitan Empire: The Tang Dynasty. Harvard University Press, 2009.
• Frederic Wakeman Jr.: The Great Enterprise: The Manchu Reconstruction of Imperial Order in Seventeenth-Century China. University of California Press, 1985.
• Jonathan Fenby: The Penguin History of Modern China: The Fall and Rise of a Great Power, 1850–2008. Penguin, 2008.
• Frank Dikötter: The Tragedy of Liberation: A History of the Chinese Revolution, 1945–1957. Bloomsbury, 2013.
• Frank Dikötter: Mao’s Great Famine: The History of China’s Most Devastating Catastrophe, 1958–1962. Bloomsbury, 2010.
• Frank Dikötter: The Cultural Revolution: A People’s History, 1962–1976. Bloomsbury, 2016.
• Ezra F. Vogel: Deng Xiaoping and the Transformation of China. Harvard University Press, 2011.
• Odd Arne Westad: Restless Empire: China and the World since 1750. Basic Books, 2012.
• Susan L. Shirk: China: Fragile Superpower. Oxford University Press,
• Elizabeth C. Economy: The Third Revolution: Xi Jinping and the New Chinese State. Oxford University Press, 2018.
• David Shambaugh: China’s Future. Polity, 2016.
• Minxin Pei: China’s Trapped Transition: The Limits of Developmental Autocracy. Harvard University Press, 2006.
• Roderick MacFarquhar – Michael Schoenhals: Mao’s Last Revolution. Harvard University Press, 2006.
• Roderick MacFarquhar: The Origins of the Cultural Revolution, I–III. Columbia University Press, 1974–1997.

3. India

• Romila Thapar: Early India: From the Origins to AD 1300. University of California Press, 2002.
• Irfan Habib: The Agrarian System of Mughal India, 1556–1707. Oxford University Press, 1963/1999.
• Richard M. Eaton: India in the Persianate Age, 1000–1765. University of California Press, 2019.
• Sugata Bose – Ayesha Jalal: Modern South Asia: History, Culture, Political Economy. Routledge, 1997/2011.
• Bipan Chandra – Mridula Mukherjee – Aditya Mukherjee – K. N. Panikkar – Sucheta Mahajan: India’s Struggle for Independence, 1857–1947. Penguin,
• Judith M. Brown: Gandhi: Prisoner of Hope. Yale University Press, 1989.
• Judith M. Brown: Modern India: The Origins of an Asian Democracy. Oxford University Press, 1985/1994.
• Ramachandra Guha: India After Gandhi: The History of the World’s Largest Democracy. HarperCollins, 2007/2017.
• Sumit Sarkar: Modern India, 1885–1947. Macmillan, 1983.
• Amartya Sen: Development as Freedom. Knopf, 1999.
• Amartya Sen: The Argumentative Indian: Writings on Indian History, Culture and Identity. Farrar, Straus and Giroux, 2005.
• Christophe Jaffrelot: Modi’s India: Hindu Nationalism and the Rise of Ethnic Democracy. Princeton University Press, 2021.
• Sanjay Subrahmanyam: The Portuguese Empire in Asia, 1500–1700: A Political and Economic History. Longman, 1993.

4. Japán

• Marius B. Jansen: The Making of Modern Japan. Harvard University Press,
• Andrew Gordon: A Modern History of Japan: From Tokugawa Times to the Present. Oxford University Press, 2003/2019.
• Carol Gluck: Japan’s Modern Myths: Ideology in the Late Meiji Period. Princeton University Press, 1985.
• John W. Dower: Embracing Defeat: Japan in the Wake of World War II. W. W. Norton, 1999.
• Chalmers Johnson: MITI and the Japanese Miracle: The Growth of Industrial Policy, 1925–1975. Stanford University Press, 1982.
• Tessa Morris-Suzuki: Re-Inventing Japan: Time, Space, Nation. M. E. Sharpe, 1998.
• Ian Buruma: Inventing Japan, 1853–1964. Modern Library, 2003.
• Richard J. Samuels: Machiavelli’s Children: Leaders and Their Legacies in Italy and Japan. Cornell University Press, 2003.

5. Korea

• Bruce Cumings: Korea’s Place in the Sun: A Modern History. W. W. Norton, 1997/2005.
• Bruce Cumings: The Korean War: A History. Modern Library, 2010.
• Carter J. Eckert – Ki-baik Lee – Young Ick Lew – Michael Robinson – Edward W. Wagner: Korea Old and New: A History. Harvard University Press, 1990.
• Charles K. Armstrong: The North Korean Revolution, 1945–1950. Cornell University Press, 2003.
• Charles K. Armstrong: Tyranny of the Weak: North Korea and the World, 1950–1992. Cornell University Press, 2013.
• Andrei Lankov: The Real North Korea: Life and Politics in the Failed Stalinist Utopia. Oxford University Press, 2013.
• Kyung Moon Hwang: A History of Korea: An Episodic Narrative. Palgrave Macmillan, 2010/2016.
• Victor Cha: The Impossible State: North Korea, Past and Future. Ecco, 2012.

6. Oroszország

• Orlando Figes: A People’s Tragedy: The Russian Revolution, 1891–1924. Jonathan Cape, 1996.
• Orlando Figes: Natasha’s Dance: A Cultural History of Russia. Allen Lane, 2002.
• Orlando Figes: The Whisperers: Private Life in Stalin’s Russia. Allen Lane, 2007.
• Richard Pipes: The Russian Revolution. Knopf, 1990.
• Richard Pipes: Russia under the Bolshevik Regime. Knopf, 1993.
• Sheila Fitzpatrick: The Russian Revolution. Oxford University Press, 1982/2017.
• Sheila Fitzpatrick: Everyday Stalinism: Ordinary Life in Extraordinary Times. Oxford University Press, 1999.
• Stephen Kotkin: Stalin, I–II. Penguin, 2014–2017.
• Robert Service: A History of Modern Russia: From Nicholas II to Putin. Penguin, 1997/2003.
• Robert Service: Stalin: A Biography. Macmillan, 2004.
• Dominic Lieven: Empire: The Russian Empire and Its Rivals. Yale University Press, 2000.
• Angela Stent: Putin’s World: Russia Against the West and with the Rest. Twelve, 2019.
• Fiona Hill – Clifford Gaddy: Mr. Putin: Operative in the Kremlin. Brookings Institution Press, 2013/2015.
• Masha Gessen: The Future Is History: How Totalitarianism Reclaimed Russia. Riverhead, 2017.

7. Közép-Ázsia és Mongólia

• Christopher I. Beckwith: Empires of the Silk Road: A History of Central Eurasia from the Bronze Age to the Present. Princeton University Press,
• René Grousset: The Empire of the Steppes: A History of Central Asia. Rutgers University Press, 1970.
• Gavin Hambly (szerk.): Central Asia. Weidenfeld & Nicolson, 1969.
• Edward Allworth: The Modern Uzbeks: From the Fourteenth Century to the Present. Hoover Institution Press, 1990.
• Martha Brill Olcott: Kazakhstan: Unfulfilled Promise. Carnegie Endowment, 2002/2010.
• Adeeb Khalid: The Politics of Muslim Cultural Reform: Jadidism in Central Asia. University of California Press, 1998.
• Adeeb Khalid: Central Asia: A New History from the Imperial Conquests to the Present. Princeton University Press, 2021.
• Shoshana Keller: To Moscow, Not Mecca: The Soviet Campaign Against Islam in Central Asia, 1917–1941. Praeger, 2001.
• Douglas Northrop: Veiled Empire: Gender and Power in Stalinist Central Asia. Cornell University Press, 2004.
• Marianne Kamp: The New Woman in Uzbekistan: Islam, Modernity, and Unveiling under Communism. University of Washington Press, 2006.
• Adrienne Lynn Edgar: Tribal Nation: The Making of Soviet Turkmenistan. Princeton University Press, 2004.
• David Sneath: The Headless State: Aristocratic Orders, Kinship Society, and Misrepresentations of Nomadic Inner Asia. Columbia University Press,
• David Morgan: The Mongols. Blackwell, 1986/2007.
• Timothy May: The Mongol Empire. Edinburgh University Press, 2018.
• Thomas T. Allsen: Culture and Conquest in Mongol Eurasia. Cambridge University Press, 2001.
• Morris Rossabi: Khubilai Khan: His Life and Times. University of California Press, 1988.
• Morris Rossabi: The Mongols and Global History. W. W. Norton, 2011.
• Uradyn E. Bulag: The Mongols at China’s Edge: History and the Politics of National Unity. Rowman & Littlefield, 2002.
• Alan J. K. Sanders: Historical Dictionary of Mongolia. Scarecrow Press, 1996/2010.

8. Nepál és Bhutan

• John Whelpton: A History of Nepal. Cambridge University Press, 2005.
• Michael Hutt (szerk.): Nepal in the Nineties: Versions of the Past, Visions of the Future. Oxford University Press, 1994.
• David N. Gellner: Monk, Householder, and Tantric Priest: Newar Buddhism and Its Hierarchy of Ritual. Cambridge University Press, 1992.
• Michael Aris: Bhutan: The Early History of a Himalayan Kingdom. Aris & Phillips, 1979.
• Karma Phuntsho: The History of Bhutan. Random House India, 2013.
• Michael Hutt: Bhutan: Perspectives on Conflict and Dissent. Kiscadale,

9. Tematikus irodalom

• Benedict Anderson: Imagined Communities: Reflections on the Origin and Spread of Nationalism. Verso, 1983/2006.
• Eric Hobsbawm: Nations and Nationalism since 1780. Cambridge University Press, 1990.
• James C. Scott: Seeing Like a State: How Certain Schemes to Improve the Human Condition Have Failed. Yale University Press, 1998.
• James C. Scott: Against the Grain: A Deep History of the Earliest States. Yale University Press, 2017.
• Kenneth Pomeranz: The Great Divergence: China, Europe, and the Making of the Modern World Economy. Princeton University Press, 2000.
• Prasannan Parthasarathi: Why Europe Grew Rich and Asia Did Not: Global Economic Divergence, 1600–1850. Cambridge University Press, 2011.
• Sven Beckert: Empire of Cotton: A Global History. Knopf, 2014.
• Mike Davis: Late Victorian Holocausts: El Niño Famines and the Making of the Third World. Verso, 2001.
• Alfred W. Crosby: Ecological Imperialism: The Biological Expansion of Europe, 900–1900. Cambridge University Press, 1986/2004.
• Odd Arne Westad: The Global Cold War: Third World Interventions and the Making of Our Times. Cambridge University Press, 2005.
• John Lewis Gaddis: The Cold War: A New History. Penguin, 2005.
• Valerie Hansen: The Silk Road: A New History. Oxford University Press,
• Peter Frankopan: The Silk Roads: A New History of the World. Bloomsbury,
• Jerry H. Bentley: Old World Encounters: Cross-Cultural Contacts and Exchanges in Pre-Modern Times. Oxford University Press, 1993.
• Victor Lieberman: *Strange Parallels: Southeast Asia in Global Context,
  3. 800–1830*, I–II. Cambridge University Press, 2003–2009.
• Edward W. Said: Orientalism. Pantheon, 1978.
• Dipesh Chakrabarty: Provincializing Europe: Postcolonial Thought and Historical Difference. Princeton University Press, 2000.

10. Elsődleges források és dokumentumgyűjtemények

• Analects (Konfuciusz).
• Daodejing (Laozi).
• The Art of War (Sunzi).
• Sima Qian: Records of the Grand Historian.
• Ban Gu: Book of Han.
• Faxian: A Record of Buddhist Kingdoms.
• Xuanzang: Great Tang Records on the Western Regions.
• Kautilya: Arthashastra.
• Asóka ediktumai.
• Kálidásza: Sakuntala.
• Ibn Battúta: Travels.
• Kojiki.
• Nihon Shoki.
• Muraszaki Sikibu: The Tale of Genji.
• Samguk Sagi.
• Samguk Yusa.
• Annals of the Joseon Dynasty.
• The Primary Chronicle.
• The Secret History of the Mongols.
• Bábur: Baburnama.
• Abul Fazl: Akbarnama.
• Ain-i-Akbari.

11. Megjegyzés a bibliográfia használatához

A tételek egy része angol, német, orosz vagy kínai nyelvű; a fejezetekben a magyar szöveg mellett az eredeti címek szerepelnek. A bibliográfia nem helyettesíti a forráskritikát: egy munka régi kiadása vagy népszerűsítő jellege nem teszi automatikusan megbízhatatlanná, de a tudományos vitákban elfoglalt helyét jelezni kell. A fejezetekben hivatkozott oldalszámokat és adatokat minden esetben ellenőrizni kell; a kitalált hivatkozás súlyos szakmai hiba. Magyar nyelvű összefoglalók esetében a bibliográfiai adatokat az Országos Széchényi Könyvtár katalógusában kell ellenőrizni, és csak ellenőrizhető tételre szabad hivatkozni.