Tartalomjegyzék

Bevezetés – a régió, a módszer és a fogalmak

1 Hogyan olvassuk a könyvet?

• 1.1 A könyv célja, szerkezete és használata
• 1.2 Források, régészet és történetírás
• 1.3 Kronológia, térkép és periodizáció
• 1.4 A „Kelet- és Közép-Ázsia” fogalma és a könyv határai

2 Földrajz, népek és nyelvek

• 2.1 Földrajzi keretek: a Himalája, a Tibeti-fennsík, a sztyeppe, a tajga és a Csendes-óceán partvidéke
• 2.2 Népek, nyelvek és nyelvcsaládok
• 2.3 Vallások és a vallási térkép
• 2.4 Kereskedelmi útvonalak: a selyemút, a tengeri kereskedelem és a sztyeppei hálózatok

3 A gyarmatosítás előtti birodalmak és civilizációk

• 3.1 A korai államok és birodalmak: Kína, India és a sztyeppe
• 3.2 A nomád birodalmak és a selyemút
• 3.3 A középkori birodalmak: Tang, Szong, Gupta, Csola és a mongolok
• 3.4 A kora újkori birodalmak: Ming, Csing, Mogul, Tokugawa és Romanov

4 A modern államok születése

• 4.1 A gyarmatosítás és a birodalmi versengés
• 4.2 A nacionalizmus és a függetlenségi mozgalmak
• 4.3 A szocialista és forradalmi államok
• 4.4 A posztkoloniális és posztszovjet államok öröksége

I. rész – Kína: a Sárga-folyótól a Csendes-óceánig

5 Kína az ókori korban

• 5.1 A korai kínai civilizációk: Sang és Csou
• 5.2 A hadakozó államok kora és a csin egység
• 5.3 A Han-birodalom
• 5.4 A három királyság és a buddhizmus terjedése

6 A császári Kína fénykora

• 6.1 A Tang-birodalom
• 6.2 A Szong-korszak
• 6.3 A Jüan és a mongol uralom
• 6.4 A Ming-birodalom

7 A Csing birodalom és a hanyatlás

• 7.1 A Csing hatalomra kerülése
• 7.2 A Csing-kori gazdaság és társadalom
• 7.3 A nyugati behatolás és az ópiumháborúk
• 7.4 A Taiping-felkelés és a Csing válsága

8 A köztársaság és a forradalom

• 8.1 Az 1911-es forradalom és a köztársaság
• 8.2 A nacionalista kormányzat
• 8.3 A japán invázió és a polgárháború
• 8.4 A Kínai Népköztársaság megalakulása

9 A Mao-korszak

• 9.1 Az államépítés és az ötéves tervek
• 9.2 A nagy ugrás
• 9.3 A kulturális forradalom
• 9.4 A Mao-korszak mérlege

10 A reform és a nyitás kora

• 10.1 Deng Xiaoping és a reformok
• 10.2 A gazdasági növekedés és a társadalmi átalakulás
• 10.3 A Tiananmen-téri események és az 1990-es évek
• 10.4 Kína 2000–2026: nagyhatalmi szerep és belső kihívások

II. rész – India és a Himalája: a szubkontinenstől a buddhista királyságokig

11 India az ókori korszakban

• 11.1 Az indus völgyi civilizáció
• 11.2 A védikus korszak és a Maurja-birodalom
• 11.3 A Gupta-birodalom és a klasszikus India
• 11.4 A déli birodalmak és a tengeri kereskedelem

12 India a középkorban és a Mogul-birodalomban

• 12.1 A Delhi Szultánság és a regionális királyságok
• 12.2 A Mogul-birodalom felemelkedése
• 12.3 A Mogul-birodalom fénykora és a vallási politika
• 12.4 A Mogul-birodalom hanyatlása és a regionális hatalmak

13 India a brit gyarmati korban

• 13.1 A Brit Kelet-indiai Társaság és a gyarmatosítás
• 13.2 Az 1857-es felkelés és a brit korona uralma
• 13.3 A gyarmati gazdaság és a társadalom
• 13.4 A nacionalista mozgalom és Gandhi

14 India a függetlenség felé és a függetlenség után

• 14.1 A második világháború és a függetlenség előkészítése
• 14.2 Az 1947-es felosztás és a függetlenség
• 14.3 Nehru és az indiai demokrácia
• 14.4 A gazdasági reformok és a liberalizáció

15 India 2000–2026

• 15.1 A gazdasági növekedés és a szolgáltató szektor
• 15.2 A társadalmi egyenlőtlenségek és a kasmíri konfliktus
• 15.3 Modi és a Hindu nacionalizmus
• 15.4 India 2026-ban: nagyhatalmi szerep és belpolitikai kihívások

16 Nepál a gyarmatosítás előtt és a királyság kora

• 16.1 A himalájai királyságok és a vallási örökség
• 16.2 A Gurkha hódítás és a Nepáli Királyság
• 16.3 A brit kapcsolat és a Rana-rendszer
• 16.4 A monarchia és a panchayat rendszer

17 Nepál a modern korban

• 17.1 A népi mozgalom és a demokratizálódás
• 17.2 A maoista polgárháború
• 17.3 A köztársaság kikiáltása és a föderalizmus
• 17.4 Nepál 2015–2026: földrengés, migráció, politikai instabilitás

18 Bhutan

• 18.1 A buddhista királyság kialakulása
• 18.2 A brit kapcsolat és a monarchia
• 18.3 A modernizáció és a demokratizálódás
• 18.4 Bhutan 2008–2026: klímaváltozás, egyensúly, identitás

III. rész – Japán és a Koreai-félsziget: a szigetvilágtól a félszigetig

19 Japán a korai és középkori korban

• 19.1 A korai japán állam és a sintó
• 19.2 A Heian-korszak és a szamurájok felemelkedése
• 19.3 A Kamakura- és Muromachi-korszak
• 19.4 A hadakozó államok kora

20 Japán a Tokugawa-korszakban

• 20.1 A Tokugawa-rendszer kialakulása
• 20.2 A gazdaság és a társadalom
• 20.3 A városi kultúra és a tudomány
• 20.4 A Tokugawa-rendszer válsága

21 Japán a modern korban

• 21.1 A Meiji-restauráció
• 21.2 Az iparosodás és a birodalmi expanzió
• 21.3 A második világháború és a vereség
• 21.4 A megszállás és a háború utáni átalakulás

22 Japán a háború után és napjainkban

• 22.1 A gazdasági csoda
• 22.2 A politikai rendszer és a társadalom
• 22.3 Az 1990-es válság és a „elveszett évtizedek”
• 22.4 Japán 2000–2026: elöregedés, biztonságpolitika, identitás

23 Korea a gyarmatosítás előtt

• 23.1 A korai koreai államok: Kodzsoszon, Kogurjo, Pekcse, Silla
• 23.2 A Korjo-korszak
• 23.3 A Csoszon-korszak
• 23.4 A késő Csoszon és a nyugati behatolás

24 Korea a japán gyarmati korban

• 24.1 A japán annexió és a gyarmati uralom
• 24.2 A koreai nacionalizmus és a függetlenségi mozgalom
• 24.3 A második világháború és a felszabadulás
• 24.4 A felosztás és a két állam születése

25 A koreai háború és a két Korea

• 25.1 A koreai háború (1950–1953)
• 25.2 Észak-Korea a háború után
• 25.3 Dél-Korea a háború után
• 25.4 A két Korea kapcsolata és a hidegháború

26 Korea 1990–2026

• 26.1 Dél-Korea demokratizálódása
• 26.2 Dél-Korea gazdasági és kulturális felemelkedése
• 26.3 Észak-Korea válsága és nukleáris programja
• 26.4 Korea 2026-ban: megosztottság, biztonság, identitás

IV. rész – Oroszország: a Kijevi Rusztól Eurázsia nagyhatalmáig

27 A Kijevi Rusz és a Moszkvai Nagyfejedelemség

• 27.1 A keleti szlávok és a Kijevi Rusz
• 27.2 A mongol uralom és az Arany Horda
• 27.3 A Moszkvai Nagyfejedelemség felemelkedése
• 27.4 Rettegett Iván és a cári hatalom

28 A cári Oroszország

• 28.1 A Romanov-dinasztia és a birodalomépítés
• 28.2 Nagy Péter és a nyugatosítás
• 28.3 II. Katalin és a birodalmi expanzió
• 28.4 A 19. századi reformok és a forradalmi mozgalmak

29 A Szovjetunió

• 29.1 Az 1917-es forradalom és a polgárháború
• 29.2 A sztálini rendszer
• 29.3 A második világháború és a hidegháború
• 29.4 A Szovjetunió összeomlása

30 Oroszország 1991–2026

• 30.1 A posztszovjet átmenet
• 30.2 Putyin és a centralizáció
• 30.3 A gazdaság, az olaj és a társadalom
• 30.4 Oroszország 2026-ban: háború, szankciók, identitás

V. rész – Közép-Ázsia és Mongólia: a sztyeppe és a selyemút

31 Kazahsztán a gyarmatosítás előtt

• 31.1 A sztyeppei népek és a kazak kánságok
• 31.2 A kazak társadalom és a selyemút
• 31.3 Az orosz expanzió és a gyarmati uralom
• 31.4 A kazak nemzeti mozgalom és az 1916-os felkelés

32 Kazahsztán a szovjet és posztszovjet korban

• 32.1 A szovjet uralom és a kollektivizálás
• 32.2 A második világháború és a szovjet iparosítás
• 32.3 A függetlenség és Nazarbajev
• 32.4 Kazahsztán 2026-ban: olaj, társadalom, geopolitika

33 Üzbegisztán a gyarmatosítás előtt

• 33.1 A transzoxániai városok és a selyemút
• 33.2 Timur és a Timurida Birodalom
• 33.3 A Buharai Emírség és a kokandi kánság
• 33.4 Az orosz hódítás és a gyarmati uralom

34 Üzbegisztán a szovjet és posztszovjet korban

• 34.1 A szovjet Üzbegisztán és a kollektivizálás
• 34.2 A második világháború és a szovjet modernizáció
• 34.3 A függetlenség és Karimov
• 34.4 Üzbegisztán 2026-ban: reformok, gazdaság, identitás

35 Mongólia a gyarmatosítás előtt

• 35.1 A sztyeppei népek és a mongol törzsek
• 35.2 Dzsingisz kán és a Mongol Birodalom
• 35.3 A Mongol Birodalom öröksége és a buddhizmus
• 35.4 A Csing uralom és a mongol identitás

36 Mongólia a modern korban

• 36.1 A függetlenség és a szovjet befolyás
• 36.2 A kommunista Mongólia
• 36.3 A demokratikus átmenet
• 36.4 Mongólia 2026-ban: bányászat, nomadizmus, geopolitika

VI. rész – Összehasonlító és tematikus fejezetek

37 Birodalmak, civilizációk és a selyemút

• 37.1 A korai birodalmak összehasonlítása
• 37.2 A selyemút és a kulturális cserék
• 37.3 A nomád és letelepedett társadalmak
• 37.4 A vallások terjedése és a birodalmi identitások

38 Gyarmatosítás, nacionalizmus és modernizáció

• 38.1 A nyugati behatolás és a gyarmati rendszerek
• 38.2 A nacionalizmus és a függetlenségi mozgalmak
• 38.3 A szocialista és forradalmi államok
• 38.4 A modernizáció és a társadalmi átalakulás

39 Háború, hidegháború és biztonság

• 39.1 A második világháború és a japán birodalom
• 39.2 A hidegháború és a koreai háború
• 39.3 A szovjet–kínai viszony és a határkonfliktusok
• 39.4 A jelenkori biztonsági kihívások

40 Globalizáció, klímaválság és a régió 2026-ban

• 40.1 A gazdasági integráció és a kereskedelmi hálózatok
• 40.2 A migráció és a demográfiai változások
• 40.3 A klímaváltozás és a környezeti válság
• 40.4 A régió 2026-ban: nagyhatalmi verseny és jövő

Függelékek

• Fogalomtár (magyar–angol–ázsiai)
• Kronológia és idővonal
• Kulcsfigurák és intézmények
• Bibliográfia és forráskulcsok