A könyv kulcsfogalmai ábécésorrendben. Az idegen alak első előfordulásnál a szövegben is szerepel; itt a magyar, az angol és – ahol releváns – a helyi nyelvi megfelelő áll. A meghatározások rövidek, a vitatott fogalmaknál a fejezetek adják a részletes tárgyalást.
| Fogalom | Angol | Helyi / eredeti alak | Meghatározás |
|---|---|---|---|
| Beeldenstorm | Iconoclastic Fury | Beeldenstorm | Az 1566-os németalföldi képrombolási hullám; a spanyol uralom elleni felkelés egyik kiváltója. |
| Benelux | Benelux | Benelux | Belgium, Hollandia és Luxemburg gazdasági és politikai együttműködése; az 1944-es londoni vámuniós megállapodásból intézményesült. |
| dán–norvég állam | Danish–Norwegian state | Danmark–Norge | Dánia és Norvégia 1536–1814 közötti perszonáluniója, közös királlyal és részben közös igazgatással. |
| eduskunta | Parliament of Finland | Eduskunta | A finn parlament, 1906 óta egykamarás; az 1919-es alkotmány szerint a törvényhozás központi intézménye. |
| folkhemmet | people’s home | folkhemmet | A svéd szociáldemokrácia 20. századi társadalomképe: a jóléti állam mint a nép közös otthona. |
| folketing | Folketing | Folketing | A dán parlament; 1849 óta a törvényhozás intézménye. |
| fríz | Frisian | Fries / Frysk | A Németalföld északi partvidékének és a holland szigeteknek a népcsoportja és nyelve; saját nyelvi jogokkal. |
| Hanza | Hanseatic League | Hanse | A 13–17. századi észak-európai kereskedővárosok szövetsége; a Balti-tenger és az Északi-tenger kereskedelmének meghatározó hálózata. |
| holland aranykor | Dutch Golden Age | Gouden Eeuw | A 17. századi Holland Köztársaság gazdasági, kulturális és tudományos virágzásának korszaka. |
| jóléti állam | welfare state | välfärdsstat / verzorgingsstaat | Az állam felelősségvállalása az egészségügyért, oktatásért, nyugdíjakért és szociális ellátásért; a skandináv és németalföldi modellek eltérő formái. |
| Kalmari unió | Kalmar Union | Kalmarunionen | Dánia, Norvégia és Svédország 1397–1523 közötti perszonáluniója dán vezetéssel. |
| kivándorlás | emigration | utvandring / emigratie | A 19–20. századi tömeges kivándorlás Skandináviából Amerikába; a népesség- és családtörténet meghatározó élménye. |
| kollaboráció | collaboration | collaboratie / samarbejde | A megszálló hatalommal való együttműködés a második világháborúban; országonként eltérő mértékű és megítélésű. |
| népi otthon | people’s home | folkhemmet | A svéd jóléti modell eszméje; a társadalom mint közös otthon, ahol mindenki számára biztosított a biztonság. |
| Norden | the Nordic countries | Norden | Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland közös kulturális-politikai fogalma; tágabb, mint a szűkebb Skandinávia. |
| nordizmus | Nordic cooperation | nordism | Az északi országok kulturális, politikai és gazdasági együttműködésének eszméje és gyakorlata. |
| ombudsman | ombudsman | ombudsman | A svéd eredetű jogvédelmi intézmény; a hatóságok visszaéléseinek független vizsgálója. |
| polder | polder | polder | A tenger vagy folyó által elárasztott, gátakkal és szivattyúzással megművelt holland terület. |
| poldermodell | polder model | poldermodell | A holland gazdasági és politikai konzultációs modell; a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek együttműködése. |
| Quisling | Quisling | Quisling | Vidkun Quisling norvég nemzetiszocialista vezető neve nyomán a megszállókkal együttműködő politikus közkeletű megnevezése. |
| riksdag | Riksdag | Sveriges riksdag | A svéd parlament; történelmi rendi gyűlésből alakult modern törvényhozás. |
| számi | Sámi | Sámi / Samer | Észak-Skandinávia és a Kola-félsziget őslakos népcsoportja; saját nyelvek, kultúra és parlamenti képviselet. |
| semlegesség | neutrality | neutralitet | Svédország és más északi államok politikája a nagyhatalmi konfliktusokban; nem azonos a katonai elkötelezettség hiányával. |
| storting | Storting | Stortinget | A norvég parlament; az 1814-es alkotmány szerint a törvényhozás központi intézménye. |
| svekomán / fennomán | Svecoman / Fennoman | svekomaani / fennomaani | A 19. századi finnországi nyelvi-politikai mozgalmak: a svéd nyelvű elit, illetve a finn nyelv és kultúra támogatói. |
| téli háború | Winter War | talvisota | Finnország és a Szovjetunió 1939–1940 közötti háborúja; Finnország területi veszteséggel, de függetlenségének megőrzésével zárta. |
| folytatólagos háború | Continuation War | jatkosota | Finnország részvétele a Szovjetunió elleni háborúban 1941–1944 között; a téli háború folytatásaként értelmezett konfliktus. |
| finnlandizáció | Finlandization | suomettuminen | A hidegháborús finn külpolitika kritikus megnevezése; a Szovjetunióval való együttműködés és a nyugati kapcsolatok egyensúlya. |
| verzuiling | pillarization | verzuiling | A holland és belga társadalom vallási-ideológiai tagolódása; a katolikus, protestáns, szocialista és liberális „pillérek” saját intézményrendszere. |
| VOC | Dutch East India Company | Vereenigde Oostindische Compagnie | Az 1602-ben alapított holland kereskedelmi társaság; a kelet-indiai kereskedelem és gyarmatosítás meghatározó szereplője. |
| WIC | Dutch West India Company | Geoctrooieerde Westindische Compagnie | Az 1621-ben alapított holland kereskedelmi társaság; az atlanti kereskedelem és a rabszolgaság egyik intézménye. |
| watergeuzen | Sea Beggars | Watergeuzen | A spanyol uralom elleni holland felkelés tengeri harcosai; 1572-ben elfoglalták Brielle-t. |
| gyarmati örökség | colonial legacy | koloniale erfenis | A holland és belga gyarmatbirodalom öröksége; a gazdasági kapcsolatok, a migráció és az emlékezetpolitika kérdései. |
| Holocaust | Holocaust / Shoah | Holocaust / Shoah | A náci Németország és szövetségesei által elkövetett zsidó népirtás; a németalföldi és skandináv országokban eltérő mértékben érintett. |
| Porajmos | Porajmos | Porajmos | A roma népirtás a náci és szövetséges rezsimek alatt; a könyvben a németalföldi és skandináv áldozatok is szerepelnek. |
A könyv fő idővonala. A dátumoknál a közelítő értékeket
kb. jelöli; a vitatott vagy eltérő forrásadatokat a
fejezetek részletezik. A táblázat a két régió (Skandinávia és a
Németalföld) fő eseményeit együtt, de külön jelölve mutatja.
| Év | Esemény | Régió |
|---|---|---|
| 793 | A lindisfarne-i kolostor kifosztása; a viking kor kezdete | Skandinávia |
| kb. 965 | Harald Kékfogú megkeresztelkedése; a dán állam kereszténnyé válása | Dánia |
| 1016–1035 | Knut Nagy uralma Anglia, Dánia és Norvégia felett | Skandinávia |
| 1066 | A stamford bridge-i csata; a viking kor hagyományos vége | Skandinávia |
| 1157 | Dánia egyesítése Valdemár alatt | Dánia |
| 1219 | A lyndanisse-i csata; a dán zászló legendája | Dánia, Észtország |
| kb. 1249 | A második svéd keresztes hadjárat Finnországba | Finnország |
| 1397 | A kalmari unió megalakulása | Dánia, Norvégia, Svédország |
| 1520 | A stockholmi vérfürdő | Svédország |
| 1523 | Svédország kilép a kalmari unióból | Svédország |
| Év | Esemény | Régió |
|---|---|---|
| 1527 | A reformáció bevezetése Svédországban (Västerås) | Svédország |
| 1536 | A reformáció Dániában; a dán–norvég állam megszilárdulása | Dánia, Norvégia |
| 1568 | A németalföldi felkelés kezdete | Németalföld |
| 1572 | A tengeri koldusok elfoglalják Brielle-t | Hollandia |
| 1579 | Az utrechti unió | Hollandia |
| 1581 | A függetlenségi nyilatkozat (Act of Abjuration) | Hollandia |
| 1602 | A VOC megalapítása | Hollandia |
| 1621 | A WIC megalapítása | Hollandia |
| 1648 | A vesztfáliai béke; a Holland Köztársaság elismerése | Németalföld |
| 1658 | A roskildei béke; Dánia elveszíti Skåne-t | Dánia, Svédország |
| 1660 | Az abszolutizmus bevezetése Dániában | Dánia |
| 1700–1721 | A nagy északi háború | Skandinávia |
| 1721 | A nystadi béke; Svédország elveszíti balti tartományait | Svédország |
| 1772 | III. Gusztáv alkotmányos fordulata | Svédország |
| 1795 | A Batáviai Köztársaság létrejötte | Hollandia |
| Év | Esemény | Régió |
|---|---|---|
| 1809 | A finn háború; Finnország Oroszországhoz kerül; svéd alkotmány | Finnország, Svédország |
| 1810 | Bernadotte trónörökössé választása | Svédország |
| 1814 | A kieli béke; Norvégia alkotmánya Eidsvollban; svéd–norvég unió | Norvégia, Dánia |
| 1815 | A bécsi kongresszus; a Holland Királyság és a Luxemburgi Nagyhercegség | Németalföld |
| 1830 | A belga forradalom; Belgium függetlensége | Belgium |
| 1831 | A belga alkotmány; I. Lipót trónra lépése | Belgium |
| 1839 | A londoni szerződés; Belgium elismerése, Luxemburg felosztása | Belgium, Luxemburg |
| 1848–1849 | A dán forradalom és az 1849-es alkotmány | Dánia |
| 1864 | A második schleswigi háború; Dánia területi vesztesége | Dánia |
| 1867 | A luxemburgi válság | Luxemburg |
| 1890 | Luxemburg önálló dinasztiája (Nassau–Weilburg) | Luxemburg |
| 1905 | Norvégia függetlensége Svédországtól | Norvégia, Svédország |
| Év | Esemény | Régió |
|---|---|---|
| 1914–1918 | Az első világháború; Belgium megszállása, a többi ország semleges | Németalföld, Skandinávia |
| 1917 | Finnország függetlensége | Finnország |
| 1918 | A finn polgárháború | Finnország |
| 1919 | A nők választójoga Hollandiában | Hollandia |
| 1920 | A Spitzbergák (Svalbard) szerződése | Norvégia |
| 1939–1940 | A téli háború Finnország és a Szovjetunió között | Finnország |
| 1940 | Németország megszállja Dániát, Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot | Észak-Európa, Németalföld |
| 1943 | A dán zsidók mentése Svédországba | Dánia, Svédország |
| 1944 | Finnország fegyverszünete a Szovjetunióval | Finnország |
| 1945 | A német megszállás vége | Észak-Európa, Németalföld |
| 1948 | A Benelux vámunió hatályba lépése | Benelux |
| 1949 | A NATO megalapítása; Dánia, Norvégia, Hollandia, Belgium és Luxemburg tagja | Észak-Atlanti |
| 1951 | Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása | Benelux, Európa |
| 1952 | A Nordic Council megalapítása | Skandinávia |
| 1957 | A római szerződések; az Európai Gazdasági Közösség | Európa |
| 1960 | Az EFTA megalapítása | Észak-Európa |
| 1973 | Dánia csatlakozása az Európai Közösségekhez | Dánia |
| 1992 | A maastrichti szerződés | Európa |
| 1993 | Belgium szövetségi állammá alakulása | Belgium |
| 1995 | Svédország és Finnország csatlakozása az EU-hoz | Svédország, Finnország |
| 1999 | Finnország az euróövezet tagja | Finnország |
| 2009 | A lisszaboni szerződés hatályba lépése | Európa |
| 2015 | A menekültválság hatásai a régióban | Észak-Európa, Németalföld |
| 2023 | Finnország NATO-csatlakozása | Finnország |
| 2024 | Svédország NATO-csatlakozása | Svédország |
| 2026 | A könyv lezárásának dátuma | Régió |
A könyvben visszatérő személyek, csoportok és intézmények. A lista
nem teljes; a fejezetekben a helyi szereplők is megjelennek. A
dátumoknál a fő működési időszak szerepel, a bizonytalan
születési/halálozási adatokat kb. jelöli.
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Harald Kékfogú | kb. 958–986 | Dán király; a kereszténység felvétele, a Jelling-i kövek és a dán állam megszilárdítása. |
| Knut Nagy | kb. 995–1035 | Anglia, Dánia és Norvégia királya; az északi-tengeri birodalom megteremtője. |
| I. Valdemár | 1131–1182 | Dán király; az ország egyesítése és a középkori dán állam megerősítése. |
| I. Margit | 1353–1412 | Dán–norvég királynő, Svédország régense; a kalmari unió fő szervezője. |
| Gustav Vasa | 1496–1560 | Svéd király; a kalmari unióból való kilépés és a reformáció bevezetése. |
| IV. Keresztély | 1577–1648 | Dán–norvég király; városalapítások, építkezések és a harmincéves háborús részvétel. |
| II. Gusztáv Adolf | 1594–1632 | Svéd király; a harmincéves háború hadvezére, a svéd nagyhatalom megalapozója. |
| Krisztina | 1626–1689 | Svéd királynő; a tudomány és a művészet pártfogója, 1654-es lemondása. |
| XII. Károly | 1682–1718 | Svéd király; a nagy északi háború hadvezére, a svéd nagyhatalom bukása. |
| III. Frigyes | 1609–1670 | Dán király; az abszolutizmus bevezetése 1660-ban. |
| III. Gusztáv | 1746–1792 | Svéd király; a felvilágosodott abszolutizmus és az 1772-es alkotmány. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Orániai Vilmos | 1533–1584 | A németalföldi felkelés vezetője, Hollandia és Zeeland helytartója; 1584-ben meggyilkolták. |
| Johan van Oldenbarnevelt | 1547–1619 | A Holland Köztársaság államférfija; a tartományi rendszer és a VOC egyik szervezője. |
| Maurits van Nassau | 1567–1625 | Orániai helytartó; a holland hadsereg reformja és a spanyolok elleni hadjáratok. |
| Hugo Grotius | 1583–1645 | Holland jogtudós; a nemzetközi jog és a tengerjog egyik megalapozója. |
| III. Vilmos | 1650–1702 | Orániai helytartó, Anglia királya; a franciaellenes európai koalíció vezetője. |
| Michiel de Ruyter | 1607–1676 | Holland tengernagy; a holland–angol háborúk hadvezére. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| I. Lipót | 1790–1865 | Belgium első királya 1831–1865; az alkotmányos monarchia megszilárdítója. |
| II. Lipót | 1835–1909 | Belgium királya; Kongó gyarmatosítása, a gyarmati erőszak felelőse. |
| I. Vilmos | 1772–1843 | A Holland Királyság első királya; a bécsi kongresszus utáni államépítés. |
| Johan Rudolf Thorbecke | 1798–1872 | Holland politikus; az 1848-as alkotmány és a parlamentáris rendszer megalapozója. |
| Abraham Kuyper | 1837–1920 | Holland teológus és politikus; a keresztény párt és a pillarizáció meghatározó alakja. |
| Christian IX | 1818–1906 | Dán király; a Schleswig-veszteség és a dán alkotmányos monarchia korszaka. |
| Oszkár II | 1829–1907 | Svéd–norvég király; a norvég unió felbomlása 1905-ben. |
| III. Vilmos | 1817–1890 | Holland király és Luxemburg nagyhercege; Luxemburg 1890-es önálló dinasztiája. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Thorvald Stauning | 1873–1942 | Dán szociáldemokrata miniszterelnök; a dán jóléti állam egyik megalapozója. |
| Christian X | 1870–1947 | Dán király; a német megszállás alatti szerepe és a dán ellenállás szimbóluma. |
| Haakon VII | 1872–1957 | Norvégia első királya 1905–1957; a megszállás alatti ellenállás vezetője. |
| Vidkun Quisling | 1887–1945 | Norvég nemzetiszocialista vezető; a német megszállás alatti bábkormány feje, 1945-ben kivégezték. |
| Einar Gerhardsen | 1897–1987 | Norvég munkáspárti miniszterelnök; a háború utáni újjáépítés és jóléti állam építője. |
| Tage Erlander | 1901–1985 | Svéd szociáldemokrata miniszterelnök 1946–1969; a svéd jóléti modell meghatározó alakja. |
| Olof Palme | 1927–1986 | Svéd miniszterelnök; a nemzetközi szolidaritás és a svéd semlegesség politikusa, 1986-ban meggyilkolták. |
| Urho Kekkonen | 1900–1986 | Finn köztársasági elnök 1956–1982; a finnlandizáció korszakának meghatározó politikusa. |
| Carl Gustaf Mannerheim | 1867–1951 | Finn marsall és államfő; a téli és a folytatólagos háború katonai vezetője. |
| Juho Kusti Paasikivi | 1870–1956 | Finn köztársasági elnök; a Szovjetunióval való viszony rendezésének politikusa. |
| Willem Drees | 1886–1988 | Holland szociáldemokrata miniszterelnök; a háború utáni jóléti állam építője. |
| Paul-Henri Spaak | 1899–1972 | Belga politikus; a Benelux, a NATO és az európai integráció egyik kulcsfigurája. |
| Pierre Werner | 1913–2002 | Luxemburgi miniszterelnök; az európai monetáris integráció egyik előkészítője. |
| Jean-Claude Juncker | 1954– | Luxemburgi miniszterelnök, az Európai Bizottság elnöke 2014–2019. |
| Gro Harlem Brundtland | 1939– | Norvég miniszterelnök; a fenntartható fejlődés és a WHO főigazgatója. |
| Jens Stoltenberg | 1959– | Norvég miniszterelnök, a NATO főtitkára 2014–2024. |
| Mette Frederiksen | 1977– | Dán miniszterelnök 2019 óta; a szociáldemokrata párt vezetője. |
| Mark Rutte | 1967– | Holland miniszterelnök 2010–2024; a néppárti politika meghatározó alakja. |
| Alexander De Croo | 1975– | Belga miniszterelnök 2020 óta; a flamand liberális párt vezetője. |
| Xavier Bettel | 1973– | Luxemburgi miniszterelnök 2013–2023; a liberális párt politikusa. |
| Sanna Marin | 1985– | Finn miniszterelnök 2019–2023; a szociáldemokrata párt vezetője. |
| Alexander Stubb | 1968– | Finn köztársasági elnök 2024 óta; korábbi miniszterelnök és külügyminiszter. |
| Név | Életrajz | Szerep |
|---|---|---|
| Tycho Brahe | 1546–1601 | Dán csillagász; a megfigyelési csillagászat és a tudományos pontosság úttörője. |
| Ole Rømer | 1644–1710 | Dán csillagász; a fénysebesség első mérése. |
| Baruch Spinoza | 1632–1677 | Holland filozófus; a racionalizmus és a vallási tolerancia gondolkodója. |
| Rembrandt van Rijn | 1606–1669 | Holland festő; a holland aranykor legjelentősebb művésze. |
| Johannes Vermeer | 1632–1675 | Holland festő; a delfti iskola és a fény ábrázolásának mestere. |
| Peter Paul Rubens | 1577–1640 | Flamand festő; a barokk művészet európai alakja. |
| Hans Christian Andersen | 1805–1875 | Dán író; a modern meseirodalom megteremtője. |
| Søren Kierkegaard | 1813–1855 | Dán filozófus; az egzisztencializmus előfutára. |
| Henrik Ibsen | 1828–1906 | Norvég drámaíró; a modern polgári dráma megújítója. |
| Edvard Grieg | 1843–1907 | Norvég zeneszerző; a nemzeti romantika és a norvég népzene feldolgozója. |
| August Strindberg | 1849–1912 | Svéd író; a modern svéd irodalom és dráma meghatározó alakja. |
| Selma Lagerlöf | 1858–1940 | Svéd írónő; az első női irodalmi Nobel-díjas. |
| Jean Sibelius | 1865–1957 | Finn zeneszerző; a finn nemzeti identitás zenei szimbóluma. |
| Elias Lönnrot | 1802–1884 | Finn orvos és folklorista; a Kalevala összeállítója. |
| Vincent van Gogh | 1853–1890 | Holland festő; a posztimpresszionizmus meghatározó alakja. |
| Anne Frank | 1929–1945 | Holland–német zsidó naplóíró; a Holocaust egyik legismertebb áldozata. |
| Fridtjof Nansen | 1861–1930 | Norvég felfedező és diplomata; a népszövetségi menekültügy és a Nansen-útlevél. |
| Alfred Nobel | 1833–1896 | Svéd feltaláló és iparos; a Nobel-díj alapítója. |
| Niels Bohr | 1885–1962 | Dán fizikus; a kvantummechanika és az atommodell egyik megalapozója. |
A könyv alapvető szakirodalmi háttere. A fejezet szintű forrásokat a
sources.md és a generált forrásjegyzetek tartalmazzák; ez a
lista a kiinduló kézikönyveket és a fontosabb országmonográfiákat gyűjti
össze. A kiadási év az első vagy a legutóbb használt kiadásra utal.