Tartalomjegyzék

Bevezetés – a régió, a módszer és a fogalmak

1 Hogyan olvassuk a könyvet?

• 1.1 A könyv célja, szerkezete és használata
• 1.2 Források, történetírás és bizonyíték
• 1.3 Fogalmak: Skandinávia, Norden, Észak-Európa, Németalföld, Benelux
• 1.4 Kronológia, térkép és periodizáció

2 Földrajz, régiók és népek

• 2.1 Földrajzi keretek és régiók
• 2.2 Népek, nyelvek és vallások
• 2.3 Történelmi régiók és államalakulatok
• 2.4 Népesség, források és bizonytalanság

3 A viking kor és a középkori államok

• 3.1 A viking kor társadalma és expanziója
• 3.2 A dán, norvég és svéd királyság kialakulása
• 3.3 Kereszténység, egyház és államépítés
• 3.4 A Kalmari unió és a középkori Skandinávia

4 A Németalföld a középkorban és a Burgundi korszakban

• 4.1 A középkori Németalföld: grófságok, hercegségek és városok
• 4.2 A burgundi unió és a Habsburg örökség
• 4.3 A városi gazdaság és a Hanza
• 4.4 A németalföldi rendi államok és a tartományi önkormányzat

5 Reformáció, birodalmi versengés és a kora újkor

• 5.1 A reformáció Skandináviában
• 5.2 A németalföldi felkelés és a Holland Köztársaság
• 5.3 A svéd nagyhatalmi korszak
• 5.4 A dán–norvég és a finn területek a 17–18. században

I. rész – Dánia és Norvégia

6 Dánia a középkorban és a kora újkorban

• 6.1 A dán királyság és a Hanza
• 6.2 A reformáció és a dán abszolutizmus
• 6.3 A dán–norvég állam a 17–18. században
• 6.4 A dán felvilágosodás és a 19. század eleji válság

7 Dánia a 19. században

• 7.1 A napóleoni háborúk és 1814
• 7.2 A nemzeti liberalizmus és az 1849-es alkotmány
• 7.3 Az 1864-es háború és Schleswig-Holstein
• 7.4 Iparosodás, társadalom és a munkásmozgalom

8 Dánia a 20. századtól napjainkig

• 8.1 A két háború közötti Dánia és a jóléti állam kezdete
• 8.2 A német megszállás 1940–1945
• 8.3 A hidegháború, az EK-csatlakozás 1973 és a jóléti modell
• 8.4 Dánia a 21. században: bevándorlás, klíma, EU

9 Norvégia a középkorban és a dán uralom alatt

• 9.1 A norvég királyság és a viking expanzió
• 9.2 A norvég középkor és a Hanza
• 9.3 Norvégia a dán–norvég államban
• 9.4 A norvég nemzeti ébredés és 1814

10 Norvégia a 19. században

• 10.1 Az 1814-es Eidsvoll alkotmány és a svéd unió
• 10.2 A nemzeti romantika és a norvég nyelvkérdés
• 10.3 Iparosodás, kivándorlás és társadalom
• 10.4 Az 1905-ös függetlenség

11 Norvégia a 20. századtól napjainkig

• 11.1 A két háború közötti Norvégia és a munkásmozgalom
• 11.2 A német megszállás és a Quisling-rendszer
• 11.3 A hidegháború, az olaj és a jóléti állam
• 11.4 Norvégia a 21. században: EU, energia, bevándorlás

12 Dánia és Norvégia: közös állam, közös örökség

• 12.1 A dán–norvég állam intézményei
• 12.2 A norvég függetlenség és a dán identitás
• 12.3 A két ország a 20–21. században
• 12.4 Örökség és emlékezet

II. rész – Svédország és Finnország

13 Svédország a középkorban és a kora újkorban

• 13.1 A svéd királyság kialakulása és a Kalmari unió
• 13.2 A reformáció és a Vasa-dinasztia
• 13.3 A svéd nagyhatalom
• 13.4 A 18. századi svéd állam és a felvilágosodás

14 Svédország a 19. században

• 14.1 A napóleoni háborúk és 1809
• 14.2 A bernadotte-i rendszer és a modernizáció
• 14.3 Iparosodás, kivándorlás és a munkásmozgalom
• 14.4 A parlamentarizmus és a választójog kiterjesztése

15 Svédország a 20. századtól napjainkig

• 15.1 A népi otthon és a jóléti állam kiépítése
• 15.2 A második világháború és a semlegesség
• 15.3 A hidegháború, az EU-csatlakozás 1995 és a gazdaság
• 15.4 Svédország a 21. században: bevándorlás, NATO, klíma

16 Finnország a középkorban és a svéd uralom alatt

• 16.1 A finn törzsek és a svéd hódítás
• 16.2 A finn területek a svéd királyságban
• 16.3 A reformáció és a finn írásbeliség
• 16.4 A 18–19. század és az 1809-es orosz hódítás

17 Finnország a 19. században

• 17.1 A finn nagyhercegség és az autonómia
• 17.2 A nemzeti ébredés és a Kalevala
• 17.3 Az oroszosítás és az ellenállás
• 17.4 Az 1905–1917-es válság és a függetlenség

18 Finnország a 20. századtól napjainkig

• 18.1 A polgárháború és a független Finnország
• 18.2 A téli háború és a folytatólagos háború
• 18.3 A háború utáni Finnország és a finnlandizáció
• 18.4 Az EU-csatlakozás, a NATO és a jelenkor

19 Svédország és Finnország: közös örökség és szétválás

• 19.1 A svéd–finn állam öröksége
• 19.2 A nyelvi és kulturális kapcsolatok
• 19.3 A biztonságpolitikai különbségek
• 19.4 Örökség és emlékezet

III. rész – Hollandia

20 A Holland Köztársaság

• 20.1 A felkelés és a függetlenség
• 20.2 A kereskedelmi birodalom és a VOC
• 20.3 A holland aranykor kultúrája és társadalma
• 20.4 A köztársaság válsága és a francia megszállás

21 A Holland Királyság a 19. században

• 21.1 A bécsi kongresszus és a Holland Királyság
• 21.2 A belga forradalom és 1830
• 21.3 A gyarmatok és a gazdaság
• 21.4 A politikai modernizáció és a vallási-ideológiai tagolódás

22 Hollandia a 20. században

• 22.1 Az első világháború és a semlegesség
• 22.2 A két háború közötti válság és a német megszállás
• 22.3 A háború utáni újjáépítés és a jóléti állam
• 22.4 A dekolonizáció és a hidegháború

23 Hollandia napjainkban

• 23.1 A gazdaság és a poldermodell
• 23.2 A bevándorlás és a multikulturalizmus vitái
• 23.3 Az EU és a nemzetközi szerep
• 23.4 Hollandia a 21. században

IV. rész – Belgium és Luxemburg

24 Belgium a középkorban és a kora újkorban

• 24.1 A flamand és vallon területek a középkorban
• 24.2 A burgundi és Habsburg örökség
• 24.3 A spanyol és osztrák Németalföld
• 24.4 A francia forradalom és a napóleoni korszak

25 Belgium a 19. században

• 25.1 Az 1830-as forradalom és a független Belgium
• 25.2 A nyelvi kérdés és a flamand mozgalom
• 25.3 Iparosodás és a munkásmozgalom
• 25.4 A kongói gyarmat és a belga társadalom

26 Belgium a 20. századtól napjainkig

• 26.1 Az első világháború és a belga semlegesség
• 26.2 A második világháború és a megszállás
• 26.3 A háború utáni Belgium és az európai integráció
• 26.4 A föderalizáció és a jelenkor

27 Luxemburg a középkortól 1815-ig

• 27.1 A luxemburgi grófság és hercegség
• 27.2 A Burgundi és Habsburg uralom
• 27.3 A francia forradalom és a napóleoni korszak
• 27.4 A bécsi kongresszus és a nagyhercegség

28 Luxemburg 1815-től napjainkig

• 28.1 A perszonálunió és az 1839-es függetlenség
• 28.2 Az acélipar és a gazdasági modernizáció
• 28.3 A két világháború és a megszállás
• 28.4 Luxemburg az EU-ban és a jelenkor

V. rész – Háborúk, hidegháború és európai integráció

29 A második világháború Észak-Európában

• 29.1 A német megszállás Dániában és Norvégiában
• 29.2 Finnország téli és folytatólagos háborúja
• 29.3 Svédország semlegessége
• 29.4 A háború utáni rendezés és az emlékezet

30 A hidegháború Észak-Európában

• 30.1 NATO és semlegesség
• 30.2 A nordizmus és a Nordic Council
• 30.3 A gazdasági integráció és az EFTA
• 30.4 A hidegháború vége és az új biztonsági rend

31 A skandináv jóléti modell

• 31.1 Az adók és a közszolgáltatások
• 31.2 A munkaerőpiac és a szakszervezetek
• 31.3 Az oktatás és az egészségügy
• 31.4 A modell kihívásai

32 A Benelux és az európai integráció

• 32.1 A Benelux vámunió
• 32.2 Az Európai Szén- és Acélközösség
• 32.3 A római szerződések és az intézmények
• 32.4 A Benelux szerepe az EU-ban

33 Az északi együttműködés és a nordizmus

• 33.1 A nordizmus eszméje és intézményei
• 33.2 A Nordic Council és a kulturális együttműködés
• 33.3 A munkapiaci és szociális együttműködés
• 33.4 A nordizmus korlátai és a jelenkori együttműködés

VI. rész – Népcsoportok, kultúra és a jelenkor

34 Nemzeti kisebbségek és őshonos népek

• 34.1 A számi népek és jogok
• 34.2 A finnországi svédek és a dán kisebbségek
• 34.3 A flamand–vallon nyelvi kérdés
• 34.4 A német kisebbség és a regionális identitások

35 Migráció, integráció és multikulturalizmus

• 35.1 A második világháború utáni munkaerő-migráció
• 35.2 Menekültek és bevándorlás a 20–21. században
• 35.3 Az integráció és a multikulturalizmus vitái
• 35.4 A diaszpórák és a transznacionális kapcsolatok

36 Vallás, szekularizáció és életmód

• 36.1 A lutheránus államegyházak
• 36.2 A katolicizmus és a protestantizmus a Németalföldön
• 36.3 A szekularizáció és a vallási pluralizmus
• 36.4 A jóléti társadalom mindennapjai

37 Kultúra, tudomány és identitás

• 37.1 A viking örökség és a nemzeti romantika
• 37.2 A holland aranykor és a flamand művészet
• 37.3 A skandináv design és a nordizmus
• 37.4 A tudomány és a Nobel-díj

38 Emlékezet és történetpolitika

• 38.1 A második világháborús kollaboráció és ellenállás emlékezete
• 38.2 A gyarmati örökség és a dekolonizáció emlékezete
• 38.3 A holokauszt emlékezete
• 38.4 Az emlékművek és a múzeumok

39 A régió a 21. században

• 39.1 Demográfia és migráció
• 39.2 Gazdaság és innováció
• 39.3 Biztonságpolitika és NATO
• 39.4 Klímaválság és fenntarthatóság

40 A jövő kérdései

• 40.1 Az EU jövője
• 40.2 Az Arktisz és az északi régió
• 40.3 Az energiaátmenet
• 40.4 Összegzés: a két régió összehasonlítása

Függelékek

• Fogalomtár (magyar–angol–spanyol/portugál)
• Kronológia és idővonal
• Kulcsfigurák és intézmények
• Bibliográfia és forráskulcsok