Tartalomjegyzék

Bevezetés – a régió, a módszer és a fogalmak

1 Hogyan olvassuk a könyvet?

• 1.1 A könyv célja, szerkezete és használata
• 1.2 Források, régészet és történetírás
• 1.3 Kronológia, térkép és periodizáció
• 1.4 A „Közép-Amerika” és a „Karib-térség” fogalma és a könyv határai

2 Földrajz, népek és nyelvek

• 2.1 Földrajzi keretek: a Mexikói-fennsík, a Sierra Madre, a földszoros, a Nagy-Antillák és a Kis-Antillák
• 2.2 Népek, nyelvek és nyelvcsaládok
• 2.3 Vallások és a vallási térkép
• 2.4 Kereskedelmi útvonalak és regionális kapcsolatok

3 A gyarmatosítás előtti civilizációk és államok

• 3.1 Mezoamerika: olmékok, maja városállamok, Teotihuacan
• 3.2 Az aztékok és a mezoamerikai birodalmi rendszer
• 3.3 A Karib-térség őslakos népei: taínók, karibok, ciboneyek
• 3.4 A közép-amerikai főnökségek és törzsszövetségek

4 A gyarmatosítás és a modern államok születése

• 4.1 Az európai hódítás és a gyarmati birodalmak
• 4.2 A gyarmati gazdaság, a rabszolgaság és a társadalmi hierarchiák
• 4.3 A függetlenségi mozgalmak és a dekolonizáció
• 4.4 A posztkoloniális államok öröksége

I. rész – Mexikó: az ősi civilizációktól a modern köztársaságig

5 Mexikó a gyarmatosítás előtt

• 5.1 A korai mezoamerikai civilizációk és a maja városállamok
• 5.2 Teotihuacan és a klasszikus korszak
• 5.3 A toltekek, a maja újrafelvirágzás és a 15. századi államok
• 5.4 Az azték birodalom és a spanyol hódítás előestéje

6 Új-Spanyolország és a gyarmati Mexikó

• 6.1 A spanyol hódítás és az azték birodalom bukása
• 6.2 Új-Spanyolország: igazgatás, egyház és társadalom
• 6.3 A bányászat, a haciendák és a gyarmati gazdaság
• 6.4 A függetlenségi háború (1810–1821)

7 Mexikó a 19. században

• 7.1 Az első köztársaság és a konzervatív–liberális küzdelem
• 7.2 A mexikói–amerikai háború és a területvesztés
• 7.3 Juárez, a reform és a francia intervenció
• 7.4 Porfirio Díaz és a Porfiriátus

8 Mexikó a 20–21. században

• 8.1 A mexikói forradalom (1910–1920)
• 8.2 Az intézményes forradalom és a PRI rendszere
• 8.3 A gazdasági liberalizáció, a NAFTA és a demokratizálódás
• 8.4 Mexikó 2000–2026: migráció, egyenlőtlenség és a jelenkor

II. rész – Guatemala, Belize, Honduras és El Salvador: a maja örökség és a közép-amerikai föderáció

9 Guatemala a gyarmatosítás előtt és a gyarmati korban

• 9.1 A maja civilizáció Guatemalában
• 9.2 A spanyol hódítás és a gyarmati Guatemala
• 9.3 A függetlenség, a közép-amerikai föderáció és a 19. század
• 9.4 A liberális reformok és a birtokrendszer

10 Guatemala 1944-től napjainkig

• 10.1 Az 1944-es forradalom és a demokratikus kísérlet
• 10.2 A polgárháború (1960–1996)
• 10.3 A békefolyamat és a maja mozgalom
• 10.4 Guatemala 1996–2026: erőszak, migráció és a jelenkor

11 Belize a gyarmatosítás előtt és a gyarmati korban

• 11.1 A maja örökség és a korai gyarmatosítás
• 11.2 Brit Honduras: fakitermelés, rabszolgaság és telepesek
• 11.3 A gyarmati társadalom és a maja közösségek
• 11.4 A függetlenség felé: a belizei nacionalizmus

12 Belize 1981-től napjainkig

• 12.1 A függetlenség és a guatemalai területi vita
• 12.2 A turizmus, a tengeri gazdaság és a környezet
• 12.3 A politika és a társadalom Belize-ben
• 12.4 Belize 2026-ban: klímaválság, migráció és identitás

13 Honduras a gyarmatosítás előtt és a gyarmati korban

• 13.1 Copán és a maja civilizáció
• 13.2 A spanyol hódítás és a gyarmati Honduras
• 13.3 A függetlenség, a föderáció és a 19. századi állam
• 13.4 A banán- és bányagazdaság kialakulása

14 Honduras a 20–21. században

• 14.1 A katonai uralom és a banánköztársaság
• 14.2 A kontrák és az amerikai beavatkozás
• 14.3 A demokratizálódás és a 2009-es puccs
• 14.4 Honduras 2010–2026: erőszak, migráció és a jelenkor

15 El Salvador a gyarmatosítás előtt és a gyarmati korban

• 15.1 A maja és pipil népek
• 15.2 A spanyol hódítás és a gyarmati Salvador
• 15.3 A függetlenség, a föderáció és a kávégazdaság
• 15.4 A 19. századi liberális állam és a földkérdés

16 El Salvador a 20–21. században

• 16.1 A katonai uralom és a társadalmi feszültségek
• 16.2 A polgárháború (1980–1992)
• 16.3 A békemegállapodás és a posztháborús demokrácia
• 16.4 El Salvador 2000–2026: bandák, erőszak és a jelenkor

III. rész – Nicaragua, Costa Rica és Panama: a földszoros és a nagy tó vidéke

17 Nicaragua a gyarmatosítás előtt és a gyarmati korban

• 17.1 A nicaraguai őslakos népek és a karib partvidék
• 17.2 A spanyol hódítás és a gyarmati Nicaragua
• 17.3 A függetlenség, a föderáció és a 19. század
• 17.4 A somozai dinasztia és az amerikai beavatkozás

18 Nicaragua 1979-től napjainkig

• 18.1 A sandinista forradalom (1979)
• 18.2 A kontraháború és a gazdasági válság
• 18.3 A 1990-es átmenet és a neoliberális korszak
• 18.4 Ortega visszatérése és Nicaragua 2026-ban

19 Costa Rica a gyarmatosítás előtt és a gyarmati korban

• 19.1 A helyi népek és a spanyol hódítás
• 19.2 A gyarmati Costa Rica és a kávégazdaság
• 19.3 A függetlenség és a 19. századi állam
• 19.4 A demokrácia kialakulása és a hadsereg eltörlése

20 Costa Rica a 20–21. században

• 20.1 A jóléti állam és a kétpárti rendszer
• 20.2 A közép-amerikai válság és Costa Rica semlegessége
• 20.3 A neoliberális reformok és a társadalmi ellenállás
• 20.4 Costa Rica 2000–2026: környezet, turizmus és a jelenkor

21 Panama a gyarmatosítás előtt és a gyarmati korban

• 21.1 A helyi népek és a spanyol hódítás
• 21.2 A földszoros és a gyarmati kereskedelem
• 21.3 A függetlenség és Kolumbia része
• 21.4 A csatorna építése és az 1903-as függetlenség

22 Panama a 20–21. században

• 22.1 A csatornaövezet és az amerikai jelenlét
• 22.2 A katonai uralom és Torrijos
• 22.3 Noriega, az 1989-es invázió és a demokratizálódás
• 22.4 Panama 1990–2026: a csatorna és a jelenkor

IV. rész – Kuba, Jamaica, Haiti és a Dominikai Köztársaság: a Nagy-Antillák

23 Kuba a gyarmatosítás előtt és a gyarmati korban

• 23.1 A taínók és a spanyol hódítás
• 23.2 A gyarmati Kuba és a rabszolgaság
• 23.3 A cukorgazdaság és a 19. századi társadalom
• 23.4 A függetlenségi háborúk (1868–1898)

24 Kuba a 20. században

• 24.1 Az 1898-as amerikai beavatkozás és a neokoloniális köztársaság
• 24.2 A Batista-rendszer és a társadalmi feszültségek
• 24.3 Az 1959-es forradalom
• 24.4 A szocialista Kuba és a hidegháború

25 Kuba 1990-től napjainkig

• 25.1 A „különleges időszak” és a gazdasági válság
• 25.2 A politikai rendszer és a társadalmi változások
• 25.3 A külpolitika, az embargó és a migráció
• 25.4 Kuba 2026-ban: reformok, elszigeteltség és a jelenkor

26 Jamaica a gyarmatosítás előtt és a gyarmati korban

• 26.1 A taínók és a spanyol hódítás
• 26.2 A brit gyarmat és a rabszolga-gazdaság
• 26.3 A maroonok és a rabszolgalázadások
• 26.4 A 19. századi átalakulás és a függetlenség felé

27 Jamaica 1962-től napjainkig

• 27.1 A függetlenség és a kétpárti rendszer
• 27.2 A gazdasági válság és a politikai erőszak
• 27.3 A turizmus, a zene és a diaszpóra
• 27.4 Jamaica 2000–2026: bűnözés, adósság és a jelenkor

28 Haiti a gyarmatosítás előtt és a forradalom

• 28.1 A taínók, a spanyol hódítás és a francia gyarmat
• 28.2 Saint-Domingue: a rabszolgaság és a francia gyarmat
• 28.3 A haiti forradalom (1791–1804)
• 28.4 Haiti az első köztársaság (1804–1915)

29 Haiti a 20–21. században

• 29.1 Az amerikai megszállás és a Duvalier-rendszer
• 29.2 A demokratizálódás és Aristide
• 29.3 A 2010-es földrengés és a humanitárius válság
• 29.4 Haiti 2010–2026: államcsőd, bandák és a jelenkor

30 A Dominikai Köztársaság a gyarmatosítás előtt és a gyarmati korban

• 30.1 A taínók és a spanyol hódítás
• 30.2 A francia–spanyol vetélkedés és a gyarmati társadalom
• 30.3 A függetlenség és az első köztársaság (1844–1916)
• 30.4 Az amerikai megszállás és Trujillo

31 A Dominikai Köztársaság 1960-tól napjainkig

• 31.1 A Trujillo utáni átmenet és a polgárháború
• 31.2 A kétpárti rendszer és a gazdasági növekedés
• 31.3 A turizmus, a migráció és a társadalmi egyenlőtlenségek
• 31.4 A Dominikai Köztársaság 2026-ban

V. rész – A Bahama-szigetek és a Kis-Antillák: a szigetvilág

32 A Bahama-szigetek a gyarmatosítás előtt és a gyarmati korban

• 32.1 A lucayák és a spanyol hódítás
• 32.2 A brit gyarmat és a telepes társadalom
• 32.3 A rabszolgaság, a felszabadítás és a 19. század
• 32.4 A 20. századi gazdaság és a függetlenség felé

33 A Bahama-szigetek 1973-tól napjainkig

• 33.1 A függetlenség és a Pindling-korszak
• 33.2 A turizmus és az offshore pénzügyek
• 33.3 A drogkereskedelem és a politikai botrányok
• 33.4 A Bahama-szigetek 2026-ban: hurrikánok, migráció és a jelenkor

34 A Kis-Antillák a gyarmati korban

• 34.1 A karib és taínó örökség
• 34.2 A brit, francia, holland és dán gyarmatok
• 34.3 A cukor, a rabszolgaság és a plantation-gazdaság
• 34.4 A rabszolgaság eltörlése és a 19. századi átalakulás

35 A Kis-Antillák dekolonizációja

• 35.1 A Nyugat-indiai Föderáció és a függetlenségi mozgalmak
• 35.2 Barbados, Trinidad és Tobago függetlensége
• 35.3 A kelet-karibi kisállamok függetlensége
• 35.4 Grenada forradalma és az amerikai invázió

36 A Kis-Antillák és a függő területek napjainkban

• 36.1 A turizmus, az offshore pénzügyek és a gazdasági sebezhetőség
• 36.2 Puerto Rico, a francia, holland és brit területek
• 36.3 A klímaváltozás, a hurrikánok és a környezeti válság
• 36.4 A Kis-Antillák 2026-ban: identitás, migráció és regionalizmus

VI. rész – Összehasonlító és tematikus fejezetek

37 Gyarmatosítás, rabszolgaság és faji hierarchiák

• 37.1 A hódítás és a gyarmati társadalmak
• 37.2 A transzatlanti rabszolga-kereskedelem és a plantation-rendszer
• 37.3 A faji és etnikai kategóriák (casta, kreol, mesztic, mulatt)
• 37.4 Az emlékezet és a rabszolgaság öröksége

38 Függetlenség, birodalmi beavatkozás és hidegháború

• 38.1 A függetlenségi háborúk és a nemzetépítés
• 38.2 Az amerikai beavatkozás és a „hátsó udvar” doktrína
• 38.3 A hidegháborús forradalmak és ellenforradalmak
• 38.4 A demokratizálódás hullámai és a hibrid rendszerek

39 Migráció, diaszpóra és gazdaság

• 39.1 A migráció története: Mexikótól a Karib-térségig
• 39.2 A diaszpóra és a transznacionális kapcsolatok
• 39.3 A gazdaság: mezőgazdaság, turizmus, offshore és olaj
• 39.4 Az egyenlőtlenség és a szegénység

40 Környezet, klímaválság és regionalizmus 2026-ban

• 40.1 A hurrikánok, a földrengések és a természeti katasztrófák
• 40.2 A klímaváltozás és a tengerparti sérülékenység
• 40.3 A regionalizmus: SICA, CARICOM, CELAC és a nagyhatalmi verseny
• 40.4 A régió 2026-ban: migráció, erőszak és a jövő

Függelékek

• Fogalomtár (magyar–angol–spanyol–karibi)
• Kronológia és idővonal
• Kulcsfigurák és intézmények
• Bibliográfia és forráskulcsok